A Budapesti Műszaki Egyetem Centenáriumi Évkönyve 1971-1972

Tudományos és szakirodalmi tevékenység az 1971. évben

WKL-8 égő vizsgálata. Az 1971-ben megjelent rendeletek jelentős mértékben megszigo­rították a hazai és külföldi gyártású olaj- és gázégők alkalmazásba vételét, többek között a 100 000 kcalh gyújtási hőteljesítményűnél nagyobb gázégőkre rögzített gyújtószonda felszerelését írták elő. Megállapítottuk, hogy — bár a gyújtási teljesítmény túllépi a 100 000 kcal/h-t — az égő veszélytelenül üzemeltethető. Javasoltuk a szabvány alóli fel­mentést, amely jelentős költségmegtakarítást eredményezett a termelő üzemnél. Megbízó: Magyar Selyemipari Vállalat. A befecskendezés, az égés és a hőterhelés összefüggése Diesel-motoroknál. Kísérleti útón sikerült közelítőleg analitikailag is leírható összefüggéseket találni a tüzelőanyag­befecskendezés és az égés időfüggvényei között egy előkamrás motornál. A kidolgozott vizsgálati módszer jól alkalmazható Diesel-motorok égésrendszerének fejlesztésénél és lehe­tőséget nyújt a befecskendező rendszernél történt beavatkozások következményeinek elő­zetes megítéléséhez. Megbízó: Csepel Autógyár. Turbófeltöltött motor gyorsulóképességének vizsgálata. Elméletileg és kísérletileg is bizo­nyítást nyert, hogy a turbófeltöltött motor gyorsulóképessége jobb, mint a megegyező ké­pességű és fordulatszámú szívómotoré. A mérések során megállapított jellemzők alkalma­sak arra, hogy a járműbe épített motornak a járművel együttes gyorsulóképességét is szá­mítani lehessen. Bizonyítást nyert, hogy ennek figyelembevétele nélkül végzett számítások nem adnak reális értéket a jármű gyorsulására. Megbízó: Csepel Autógyár. Diesel-motorok hidegindításának vizsgálata. Mérési módszert dolgoztunk ki a Diesel­motor hűtővíz és forgattyústengely oldali hőkapacitásának meghatározására, így meghatá­rozható volt az adott alacsony külső hőmérsékletnél a motor előmelegítő hőteljesítménye. A motor előmelegítésére 20—65,103 kcal/h teljesítményű, külső energia forrástól független, lüktető előmelegítő került kidolgozásra, amellyel 20 p.-en belül a motor üzemi hőmérséklete —40 °C környezeti hőmérsékleten is elérhető. Megbízó: Magyar Vagon és Gépgyár (Győr). (Győr). 6V70W típusú hűtőkompresszor prototípus vizsgálata ammónia (R817) hűtőközeggel. A munka célja 3000/perc fordulatú modern hűtőkompresszor kifejlesztése volt. Ilyen magas fordulatú gép ebben a kategóriában (160 m3 h lökettérfogat) nemzetközi szinten is újdon­ságnak számít. A gép a vonatkozó szabvány szerint általunk végrehajtott tartós terhelési vizsgálatnak megfelelt, a kopások is a megengedett határ alatt maradtak. Ezt követően az ún. „gőzkörös” mérőberendezés segítségével teljesítményméréseket hajtottunk végre a —30 és +5 °C közötti elpárolgási hőmérséklet tartományban, melyek alapján kidolgoztuk a gép jelleggörbéit. Megbízó: DIGÉP (Miskolc). 6V70W típusú hűtőkompresszor prototípus vizsgálata freon (R12) hűtőközeggel. A munka keretében R12 hűtőközeggel üzemeltetve (ugyancsak —30 és +5 °C elpárolgási hőmérsék­let tartományban) végeztük el a teljesítménymérést, és kidolgoztuk az R12 hűtőközegre vonatkozó jelleggörbéket. Az eredmények alapján úgy találtuk, hogy az NH3 közegre alkal­mas szeleprendszer R12 hűtőközegnél nem működik kielégítően, ezért javaslatot tettünk a szeleprendszer részletes vizsgálatára, illetve annak módosítására. Megbízó: DIGÉP (Mis­kolc). Motorkompresszor-vizsgáló berendezés tervezése. A munka célja a Hűtőgépgyár és a Finomszerelvénygyár által közösen kifejlesztett (3,1, 4,2, 5,7, 8,4 és 11,4 m3 h lökettérfogatú tagokból álló) motorkompresszor-család vizsgálatához szükséges terhelő és mérőberende­zések kialakítása volt, ún. MBP és LBP üzemre R12, R22 és R502 hűtőközeghez. A szüksé­ges mérőkondenzátorok és mérőelpárologtatók kialakítása mellett megterveztük az üzemel­tetés és mérés teljesen automatizált rendszerét is. Megbízó: Finomszerelvénygyár, Eger. Gőzturbinák szabályozó fokozatának vizsgálata. Az erőművi turbinák szabályozó fokoza­tán, valamint a Láng Gépgyár kísérleti gőzturbináján előző évben végzett mérések kedve­zőtlen eredményei a lapátozat részletes áramlástani vizsgálatát tették szükségessé. Kísér­leti úton meghatároztuk a kis magasságra és M= 1-es Mach-szám tartományban szokáso­san alkalmazott fúvókaprofil áramlási tulajdonságait. Az eredmények alapján kiválasztot­tuk a hatásfok, a technológia és az igénybevételek szempontjából legkedvezőbb fúvóka­rácsot. A kísérleteket a Láng Gépgyár laboratóriumában végeztük el. Megbízó: Láng Gép­gyár. MEZŐGAZDASÁGI GÉPTAN TANSZÉK Tan- és szakkönyv Zalka András, Látrányi J.: Hidraulikus körfolyamatok tervezése. Bp. Tan- könyvkiadó, 1971. 170 p. 206

Next

/
Oldalképek
Tartalom