A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1965-1966

Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége

b) Megvizsgálták, hogy az üreges gömbreaktornál — azonos reaktor jellemzők esetén — mennyivel több villamos és hőteljesítmény nyerhető ki. A vizsgálatok eredménye szerint azonos térfogatú üreges gömbreaktornál kereken kétszer akkora villamos teljesítmény érhető el, mint hengeres reaktornál.

ad 2. A tervévi célkitűzés az erőművi berendezések automatikus indításának és leállításának elvi alapjait kívánta tisztázni.

A kitűzött feladaton belül a következőket végezték el:

a) 1964-ben a KGST számára a VEIKI-vel együttműködve tanulmány készült ,,Az erőművek automatizálásának helyzete a nyugati államokban” címmel. A tanulmány befejező munkái áthúzódtak az 1965-ös évre. Kb. 150 oldal terjedelemben összefoglalja a centralizált digitális automatizálás eddigi eredményeit és tapasztalatait.

b) Vizsgálatot folytattak és összeállítás készült az indítási és leállítási folyamatok irányításának, ill. az irányítási folyamat rendelkező jelének előállítási lehetőségeivel kapcsolatban. A vizsgálatok egyelőre a gőzturbinák indításának vizsgálatára szorítkoznak. A felmerült lehetőségek közül a pillanatnyi igénybevételre támaszkodó irányítási mód bizonyult a legalkalmasabbnak, ezért

c) az 50 MW-os Láng-turbina kerékszekrényének falában ébredő mechanikai és hőfeszültségek, valamint az eredő redukált feszültségek számítás útján történő meghatározására végeztek vizsgálatot, a kerékszekrényt hengeres edénynek tekintve.

ad 3. A téma tervóvi célkitűzése a nagynyomású elő melegítők kikapcsolásával elérhető túlterhelési lehetőség vizsgálata volt.

Ennek keretében elvégezték kondenzációs és hőszolgáltató erőműblokkokra vonatkozóan a túlterhelés műszaki és gazdasági számításait. A saját számításokat összevetve az időközben megjelent közleményekkel, valamint az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat által végzett gépi hősémaszámítás eredményeivel, kimutatható, hogy a nagynyomású előmelegítők kikapcsolásával az újonnan építendő erőműblokk gazdaságosságát igen nagy mértékben lehet fokozni.

ad 4. A téma 1965. évi részcélkitűzése: Szén fűtőértékének folyamatos meghatározása radioaktív sugárzások segítségével. A kitűzött feladaton belül a következő elméleti vizsgálatokat végezték:

1 . y — abszorpciós módszer vizsgálata:

a) A sűrűségmérés pontatlanságának hatása a mérés pontosságára a y-ener- gia függvényében.

b) Helyes mintavétel és mintaelőkészítés megválasztása.

c) A beütésszám mérés pontatlanságának hatása a mérés pontosságára a y-energia függvényében.

d) A hamuösszetótel változásainak hatása, a mérés pontosságára a y-energia függvényében.

2. y-reflexiós módszer vizsgálata:

a) A sűrűségfüggetlenség biztosításának feltételei a y-energia függvényében.

b) A mérés érzékenysége a y-energia függvényében.

c) A hamuösszetétel változásának hatása a mérés pontosságára.

A vizsgálatok eredményeként javaslat készült a mérési elrendezés, valamint az alkalmazott y-energia — és sugárforrás — helyes megválasztására. E javaslatokat — a kialakult együttműködés értelmében — a Csepeli Izotóp Labora216