A Budapesti Műszaki Egyetem Évkönyve 1964-1965

Az egyetem oktatóinak kutatási és tudományos tevékenysége

GÉPELEMEK TANSZÉK Tanszékvezető: dr. Vörös Imre egyetemi tanár Kutatási tématerület: 1. Géprészekben keletkező feszültségeloszlás meghatározása a feszültségoptika módszereivel. 2. Belsőégésű motorok siklócsapágyainak vizsgálata. 3. Fogaskerékhajtások jóságának és élettartamának vizsgálata, különös tekin­tettel az újabb fogaskerékanyagokra: a) az evolvenstől eltérő fogproíil (Novikov) alkalmazása és b) a fogak hajlítóigénybevételének pontosabb számítása. ad 1. A kutatási eredményekből született Zsáry Árpád kandidátusi értekezése 201 oldalon, 199 ábrával „Optikai feszültségvizsgálatok hajtórúdfejeknél” cím­mel. Megindult a vizsgálatokhoz szükséges próbatestek készítése. A próbatestek különböző geometriai arányú, bemetszett, lapos rudak, melyek húzóterheléssel, kb. 50 órás időtartamú hőkezeléssel készülnek. Kellő számú próbatest csak 1965- ben áll rendelkezésre. ad 2. A kutatás elsőrendű célkitűzése a nagyteljesítményű robbanómotorok csapágyanyagában létrejövő kifáradási jelenségek okainak felderítése volt. A kifáradási jelenségek okait a csapágyak anyagában és a konstrukcióban keres­ték. Megállapították, hogy elsősorban a csapágyak öntési technológiájában mutatkoznak hibák, illetve a kifáradási jelenségek nagyrészben a nem megfelelő technológia miatt következnek be. További feladat olyan vizsgálati módszer kidolgozása, amellyel a hibákat fel lehet deríteni, tehát meg lehet akadályozni a hibás csapágyak beépítését. A röntgenvizsgálat nem mutatja ki megbízhatóan a rossz öntési eljárás követ­keztében keletkező hajszálrepedóseket. A vékonyabb rétegű csapágyanyag a kifá­radást előidéző okokkal szemben kedvezőbben viselkedik, mint a vastagabb, illetve jobban bírja ugyanazt a terhelést. Az olajkorrózió nagy hatása a háromrétegű csapágyanyagok alkalmazását helyezi előtérbe. Ä konstrukció tanulmányozása során a hajtókar és a kengyel igénybevételéből származó járulékos hajlítóigénybevótel nagyságát vizsgálták a csapágy acélper­selyében és bólésrétegében. Elméleti számításokkal meghatározták a hajlító­igénybevételből származó erők nagyságrendjét, és ebből a kengyel, az acélpersely és a bélés vastagságára, illetve ezek arányaira vontak le következtetéseket. ad 3. 1964-ben a rétegezett lemeztáblából forgácsolással, továbbá a textil­lemezzel erősített bakelitporból sajtolt forgácsolt és forgácsolás nélkül, tehát fogakkal együtt sajtolt műanyag-fogaskerekek pontossági és kifáradási vizsgá­latait végezték el. A fogalaktényezők megállapításánál a fejélen támadó erő esetében, a 30°-os érintővel meghatározott lábtőkeresztmetszetre elkészültek az Egységes Magyar Fogazat táblázatai. A publikálás könyv formájában van tervbevéve, amelynek kéziratát és a hozzávaló ábrák készítését elkezdték. 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom