M. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem - Évkönyv, 1939-1940
Első rész - Beszédek
58 lejtőben folytatódott a magasabb Svábhegy felé; a Várhegy és a Gellérthegy között sem volt mélyen bevágódó völgy. A Lágymányos mai sík területe is hiányzott s mai térszíne fölött mintegy 50 m vastagságban kiseelli agyag borította. A Budai hegység felszínét ekkor is árkok, völgyek szabdalták. Ezek egy része még ma is megvan. Egyesek azonban azóta már eltűntek. A Csúcshegy—Hármashatárhegy, Mátyáshegy keleti lejtőjén rövid árkok vezettek az akkori Dunába. A hirtelen, záporszerű esők vize sok kőzettörmeléket hordott ezekben az árkokban a Duna felé. A solymári völgy ekkor még nem alakulhatott ki, mert a Duna vonala a mai fölött volt. A Csúcshegy—Hármashatárhegy enyhe építésű lejtőn húzódott az Aranyhegy felé. A Csíki hegyek, a Budaörsi hegyek, a Svábhegy területe enyhe dél felé húzódó lejtővel folytatódott a budafoki fennsíkba, közbeeső völgy nélkül. Ekkor a Kőérpatak völgye s a Csíki hegyek déli lábánál húzódó völgy a budaörsi lapállyal együtt nem volt meg; az árkok, bemélyedések a hegy lejtésének irányában fejlődtek ki s egy részük a Duna felé, más részük a budafoki mai fennsík területén keresztül vezetett a Duna budafoki-érdi tája felé s onnan a magasan folyó Dunához. A pleisztocén későbbi idejében a mai vidékünk a mai step- pék területéhez hasonló volt, még éghajlata tekintetében is. Ekkor különösen az észak és északnyugat felől fúvó szél elég sok fínomszemű port szállított ide. Madách szerint: „Nem érzed-e a lanyha szelletet, Mely arcodat legyinti s elröpül! Vékonyka porréteg marad, hol elszáll, Egy évben e por csak nehány vonalnyi, Egy századévben már nehány könyök, Pár ezredév gúláidat elássa, Homoktorlaszba temeti neved.“ A szél szárnyán szállított por a szélcsendes, vagy szélmentes helyeken lerakodott a steppeszerű terület fűnemű növényei közé s ma — akárcsak a hótakaró — igen sok helyen löszlepel alakjában borítja a térszínt, különösen az árkokban és a déli, délkeleti lejtőkön, néhol 6—8 méter vastagságban is. A lösz képződése még a jelenkor, a holocén elején is folytatódott sok helyen.
