Budapesti Műszaki Egyetem - tanácsülések, 1985-1986
1986. június 9. (1399-1629) - 1. Javaslat tiszteletbeli doktori cím adományozására - 2. Javaslat a BME Emlékérme adományozására - 3. Beszámoló a Villamosmérnöki Kar munkájáról - 4. Az Egyetem 1981-85. évi kutatási terve végrehajtásának értékelése és az 1986-90. évekre szóló középtávú kutatási terve - 5. Javaslat doktori oklevél honosítására - 6. Különfélék
Környezetállapot jellemzés és prognosztizálá s /lm/ Megbízó: Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal A kutatómunka a környezetállapot jellemzésének modelljét adja meg. Jelentősége abban áll, hogy elsőizben kapnak olyan értékelő modellt a környezet jellemzésére, amely valamennyi környezetjellemző paraméter felhasználásán alapszik. A modell három alrendszerre, a vízminőségi, a levegőtisztatási és egyéb jellemzők almodellre oszlik. A modellparaméterek változtatására mátrixelméleti algoritmus készült, amely számitógépen futtatható. A modellhez prognosztizálási rész is tartozik, amely alkalmas arra, hogy a környezetjellemzőknek a jövőben várható határ értékeit határozza meg. Belvizöblözetek vízgazdálkodás-fejlesztési mintaterv e /lm/ Megbizó: Országos Vizügyi Hivatal A kutatómunka eredményei alapján a belvizöblözet helyszínrajzi, domborzati, talajtani, talajvizgazdálkodási, növénytermesztési és viztározási jellemzése a kidolgozott digitális sikrajzi modell /DSM/, a domborzati modell /DDM/ és a karakterisztika modell /DKM/ segítségével megoldást nyert. Fejlesztéséhez igyelembe veendő pontbeli és vonalas tereptárgyak helyszínrajzi rögzítése megtörténhet, adott koordinátákkal jelzett belvízcsatorna tervezése automatizálható, a kiöntött vízmennyiség az elöntött táblarészek meghatározhatók, a belvízkár számitható. A módszer a belvizöblözetek adatainak számitógépes nyilvántartásához, a belvízvédekezéshez, a belvízrendszer tervezéséhez és fejlesztéséhez, a vízgazdálkodási stb. jellemzők változási folyamatainak rögzítéséhez nyújt alapvető segítséget. Az eredmények alapján egy adott belvizöblözet számitógéppel segitett programrendszere kidolgozható. Váci és Csepeli Dunaág hidrológiai-hidraulikai vizsg ál at a /lm/ Megbízó: Fővárosi Vízmüvek A Váci Dunaágban Dunakeszinél lo, a csepeli és halásztelki yizmü területén 5 keresztszelvényben határozták meg a sebességek függvénymenti és keresztszelvény menti eloszlását. Több helyen rámutattak a kutak közeli mederszakaszokban kialakuló kis sebességekre, ami iszapos ülepedést és vízminőségi problémákat okozhat. Megállapították, hogy a nagyobb sebességek középtől, ill. a legnagyobb mélységektől a jobbpart felé tolódnak el. A Csepeli sziget mentén a sebességek mintegy 3o%-kal nagyobbak. 3 szelvényben lebegtetett hordalékokat is mértek. A szelvények között, valamint a keresztmetszet és a mélység szerinti változást véletlenszerűnek találták. A legnagyobb mélységek hossz-szelvénye igen szeszélyesen alakul, de ezek alapján is megállapítható az elmúlt évtized mélyülési tendenciája.. A hidrulikus sugár és a nedvesített terület hosszmenti változása kevésbé szeszélyes, de meglehetősen nagy. Ezen paraméterek változása csak egymással és a többi paraméterrel /esés, sebesség/ való összehasonlítás alapján követhető nyomon. A paraméterek szélső értékei helyén javasolták a vizminőségi kérdések fokozott figyelemmel kisérését. 12