Hátországban. Kecskemét az I. világháború idején (Kecskemét, 2015)
Péterné Fehér Mária: A városvezetés helytállása az első világháború éveiben - Az 1916. év eseményei
városi tejcsarnokot hozott létre november 30-án a Luther-udvarban, egy üzlethelyiségben. (100 koronáért kibérelte a város, 1200 korona költséggel berendezte, személyzetet alkalmazott.) Igazolvány ellenében adták a tejet. Tíz éven aluli gyermekek naponként és fejenként Vi liter, szoptatós anyák ugyanennyi tejet kaptak. Gumpel Tamás ceglédberceli lakossal szerződést kötött a város, hogy az általa összegyűjtött összes tejterméket a városi tejcsarnok részére naponként vonaton szállítja, valamint arra, hogy a napi 350 liter tejmennyiséget napi 500 literre fokozza.20' (A tejcsarnok vezetője Baán Jánosné Szőke Irén volt.) A tanács javaslatára a törvényhatósági bizottság felhívást intézett a tehéntartó gazdákhoz, hogy aki hajlandó teheneket vidékről beszerezni, és azok tejét két évig a tejcsarnok részére beszolgáltatni, annak a tehén vételi árához 150 korona segélyt ad a város. (Az erre szánt költséget 15 000 koronában határozták meg.)202 A belügyminiszter 1915. december 30-án érkezett táviratában értesítette a várost a liszt- és kenyérjegyek 1916. január 10-i országos életbeléptetéséről. Addig az összes technikai intézkedést meg kellett tenni.203 A rendelet (4586/1915. M. E. sz.) megszabta a napi búza-, rozs-, árpaliszt fejadagját, ami 240 gramm volt. A nehéz testi munkát végzőkét 300 grammban szabták meg. A kenyérjegyek készítésére a fővárosi Atheneum Nyomda ajánlkozott, Kecskemét tanácsa azonban a helyi Részvény Nyomdától rendelte meg. Az ellátási nehézségekre hivatkozva a belügyminiszter utasítást adott a csendőrségnek az elrejtett gabonakészlet felkutatására. Az 1916. év eseményei 1916 elején érkeztek meg az előző évi cséplési eredmények: búzából 33 062 q-t, rozsból 155 264 q-t, árpából 47 447 q-t, zabból 6728 q-t csépeltek Kecskemét határában.204 1916 februárjában a m. kir. igazságügyi miniszter engedélyt adott arra, hogy a büntetőintézetekben és bírósági fogházakban letartóztatottak közül a mezei munkára alkalmasokat 20-as csoportokban kiadják.205 A város tulajdonát képező (Szentkirályi-féle) bugaci gazdaságban 10 rabot alkalmazott a város, de a megfogyatkozott cselédlétszám miatt ez is kevésnek bizonyult.206 Az Első Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelő 141 A városvezetés helytállása az első világháború éveiben
