Ingenia et studia - Tanulmányok a 80 esztendős Iványosi-Szabó Tibor tiszteletére (Kecskemét, 2013)
Apró Erzsébet: ADATOK AZ 1945-1948 KÖZÖTT MŰKÖDÖTT BÁCS-BODROG VÁRMEGYEI FÖLDMÍVESSZÖVETKEZETEK MEGALAKULÁSÁHOZ
A földreformrendelet végrehajtásában a klasszikus közigazgatási szerveknek csak kisegítő feladat jutott. A községi elöljáróságok, a főszolgabírók és az alispánok hivatalai a helyiséget, az adminisztratív munkaerőt biztosították, valamint fuvarral és egyéb módon járultak hozzá az új, ún. „népi szervek”, mint a földigénylő és a termelési bizottságok, valamint a földreform végrehajtása céljából létrejött megyei földbirtokrendező tanácsok és a megyei földhivatalok munkájához.18 A földreform érdekében végrehajtott országon belüli telepítéseknek az alapját, amelyek sok esetben összefonódtak a német kitelepítéssel és a szlovák-magyar lakosságcsere alapján végrehajtott intézkedésekkel, a földreform-rendelet értelmében elkobozható földek és házak jelentették.19 Ezek között voltak azok az ingatlanok is, amelyek a kitelepített svábok vagyonát képezték. A Németországba áttelepítettek vagyonának leltározása és átvétele, illetve a Csehszlovákiából áttelepített magyarok gondozása és letelepítése is a megyei földhivatalok telepítési csoportjának hatáskörébe került.20 A megyén belüli telepítéseket 1947-ig a megyei földbirtokrendező tanácsok,21 a csoportos telepítésekkel kapcsolatos feladatokat az Országos Földbirtokrendező Tanács intézte. Az elsőfokú döntési jogkörrel rendelkező községi földigénylő bizottságok feladata22 a község határában található valamennyi elkobzás vagy megváltás alá kerülő földbirtok összeírása volt. A bizottságok emellett állást foglaltak az elkobzásról vagy a megváltásról, végezték a földigénylők összeírását és az igényjogosultságok elbírálását, közreműködtek az elkobzott és megváltott ingatlanok felosztásában, a földhözjuttatottak ideiglenes birtokba helyezésében, a későbbiek során javaslatot tettek az esetleges kimozdításuk ügyében is, valamint előkészítették a sváb községekből kitelepítettek helyére földjuttatásra jogosult családok áttelepítését is. A földreform végrehajtása során a bizottságok feladata 1945-ben kiegészült a házhely- és közérdekű telekalakítási tervek készítésével, valamint a házhely igénylők összeírásával. Mindezek mellett a bizottságoknak közre kellett működniük a nagybirtokok fel nem osztható vagyontárgyainak hasznosítására, illetve a termelés, értékesítés és termékfeldolgozás előmozdítására hivatott helyi földműves-szövetkezet megalakításában.23 A megyei földhivatalok alapvető feladata a nagybirtokrendszer megszüntetését és a parasztság földhöz juttatását szabályozó, valamint a földosztásról szóló rendeletek szellemében a családi otthon létesítéséhez szükséges házhelyekről, valamint a gazdasági, közegészségügyi, kulturális és egyéb közérdekű intézmények 18 A földreformot elrendelő 600/1945. ME számú rendelet I. végrehajtási utasítása, a 33000/1945. FM számú rendelet 48. §-a a megyei földbirtokrendezési tanácsok mellé, megyei földhivatalokat állított fel, amelyek az Országos Földhivatal (OFH) felügyelete alatt működtek. 19 TÓTH Ágnes, 1993. 53. o. 20 Az 5300/1947. ME számú rendelet a Magyarország és Csehszlovákia közötti lakosságcsere tárgyában létrejött megállapodás (1946. évi XV. te.) végrehajtására.; Krizsán László, 1960. 29. o. 21 Bács-Bodrog Vármegye Földbirtokrendező Tanácsának iratanyagát az 1947-ben alakított Bács- Bodrog Vármegyei Földhivatal vette át. 22 Alföldi Vilma, Berényi Ildikó (Szerk.), 1985. 171-172.0. A földigénylő bizottságok megszüntetését a 132 000/1947. FM sz. rendelet rendelte el. 23 A 131 000/1945. FM rendelet értelmében. 97
