1956 Bács-Kiskun megyei kronológiája és személyi adattára 1. (Kecskemét, 2001)

KECSKEMÉTI JÁRÁS

Katonai Bíróság 1959. március 6-án 1 év 6 hónap börtönre, lefokozásra, vagyona L

Á részének elkobzására és 2 év jogvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma 1959. június l-jén 1 év börtönre és lefokozásra változtatta az ítéletét. Perjési Pál: Madarason született 1918-ban. Tanítóképzőt végzett, tanárként dolgozott. A pedagógus forradalmi bizottság delegálta a városi forradalmi bizottságba, ahol a 12 tagú intézőbizottság tagjává választották. Büntetőeljárás nem indult ellene. 40 Pullay Béla: 1919. december 18-án született Kecskeméten. Édesapja rendőr volt, hatan voltak testvérek. Hat elemit végzett, három évig fodrásztanonc, majd segéd volt. 1940 októberében vonult be az V. tüzérhadosztályhoz, itt gépkocsivezető lett. 1944 karácsonyán tért végleg haza. 1945 tavaszán jelentkezett a nemzetőrségbe, először nemzetőr majd rendőr lett, 1946-ban azonban leszerelt. Pártonkívüli és szakszervezeti tag volt. Villanyszerelőként dolgozott több kecskeméti üzemnél, 1955-től az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban. A forradalom kitörésekor Budapesten tanúja volt a tüntetéseknek és a harcoknak. 1956. október 30-án a konzervgyár munkástanácsának elnöke lett, őt választották küldöttnek a városi forradalmi bizottsághoz. November 19-én a végleges munkástanács elnökének választották. November 23-án néma tüntetést szervezett, melyen tisztelegtek a szabadságért elesettek emlékének. November 26-án részt vett a pedagógus nagygyűlésen és a munkástanácsok nevében szorgalmazta az értelmiség és a munkások összefogását. Fontos szerepet játszott a kecskeméti munkástanácsok szervezésében, a területi munkástanács létrehozásában és a KMT-vel való együttműködésben, a decemberi sztrájkok szervezésében. December 1jén megalakult a kecskeméti területi munkástanács, melynek Pullay Béla lett az elnöke. O volt a kecskeméti munkásság egyik legbefolyásosabb vezetője. 1957. április 2-án letartóztatták, és június 17-ig közbiztonsági őrizetben tartották. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. november 29-én 7 év börtönre, teljes vagyonelkobzásra és 5 év jogvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1959. szeptember 7-én másodfokon 5 év börtönre, 1000 Ft vagyonelkobzásra és 5 év jogvesztésre változtatta az ítéletet. Rácz Gyula: Szerep községben született 1930. augusztus 17-én. Anyja neve Szabó Mária. Iskolai végzettsége 8 általános. Szakmai végzettsége villanyszerelő. A Csepeli Vasműben helyezkedett el. 1948-ban önként jelentkezett katonának, Pécsre került az I. híradós zászlóaljhoz. 1948-49-ben elvégezte a Kossuth Akadémiát, lövész alhadnagy lett. Szekszárdon és Kaposváron szolgált szakasz-, majd századparancsnokként. 1951-ben ejtőernyős kiképzést kapott, és hadműveleti osztályvezető lett az önálló ejtőernyős zászlóaljnál. 1953-tól szolgált Kecskeméten, itt az ejtőernyősök kiképzését irányította