Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945–1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései (Kecskemét, 1993 [!1994])
A magyar-szlovák lakosságcsere és a magyarországi telepítések összekapcsolódása - A szlovák-magyar viszony és a lakosságcsere (1945-1947)
magyarok számára 15 kat. hold juttatását, a lehetőségek szerint pedig további birtokok szerzésére elővásárlási jogot állapítottak meg. 300 Az április végén újraindult lakosságcsere lassan, vontatottan haladt. A Minisztertanácsban továbbra is megoszlottak a vélemények a letelepítés módjáról, az összeköltöztethető és kitelepíthető svábok létszámáról. A kölcsönös vádaskodások - a Kommunista Párt a kormánybiztosság erélytelenségét, míg a hivatal a tények figyelembevételét kérte számon - nem segítették elő a gyors és megnyugtató megoldást. Hajdú István telepítési kormánybiztos május 10-én, a Minisztertanács rendkívüli ülésén a lakosságcsere ütemének lassítását — havi 2000 családról 1000 családra való „leszállítását" - kezdeményezte, mert a magyarországi németek összetelepítése nem járt a tervezett eredménnyel. A telepítések előkészítetlensége, átgondolatlansága, szervezetlensége, az elhelyezésnél tapasztalt anomáliák elégedetlenné tették az áttelepült szlovákiai magyar lakosságot. Nap mint nap érkeztek a panaszok, amelyek az Áttelepítési Kormánybiztosság tevékenységét, az elhelyezés megalázó körülményeit, vagy a helyi lakosság ellenséges magatartását nehezményezték. Továbbra is másodrendű állampolgárnak érezték magukat, mert a helyi önkormányzatokban, szervezetekben - képviselet híján -, nem tudták saját érdekeiket érvényesíteni. így egyre mélyült az ellentét az ország más területeiről korábban ide költözött telepesek és a szlovákiai területekről elűzött magyarok között. Megfelelő települési lehetőségek híján ugyanis előfordult, hogy közös lakóházakban helyezték el őket. A telepesek birtokon belül lévén, mindenféle módon - állataikat nem engedték az istállóba bekötni, éjszaka lopások történtek, népes családoknak a négy-öt szobás sváb házból csak egy szobát engedtek át - akadályozták a szlovákiai magyarok elhelyezkedését. Az első szerelvényekkel áttelepülőket Győr-Moson, Baranya és Tolna megyékben, valamint a Duna-Tisza közén, Kalocsa környékén helyezték el. Az áttelepültek elégedetlensége általános volt, de különösen nehéz körülmények közé kerültek a Győr-Moson MOL. J.Gy. Minisztertanácsi jegyzőkönyvek, 1947- március 31. - április 10. Veres Péter az NPP politikai bizottságának a következőképpen számolt be a minisztertanács döntéséről: „A csehszlovák-magyar lakosságcsere Magyarország nagy gondjává fejlődik, mert az áttelepített magyarok igényesek, és az átszállítás is sokba kerül. (...) Elegendő ház nincs. A sváb összetelepítés nehezen megy, mert a Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt menti őket (...) 1000-1500 szlovák házat, 5000 sváb házat találtunk. Ezer házat ezen felül még lakhatóvá lehet tenni." - PIL. 284. f. 13. ö.e. I.köt.
