Péterné Fehér Mária - Mikolajcsik Lászlóné: Egyesületek iratai a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában. (Kecskemét, 1651) 1824–1950 (Kecskemét, 1979) A X. fondfőcsoport fondjainak repertóriuma - Segédletek 7. (Kecskemét, 2003)
Kulturális népművelő egyesületek
X. 53 A BAJAI LISZT FERENC KÖR IRATAI 1926-1949 1 doboz = 0,05 ifin A Bajai Liszt Ferenc Kör 1926. augusztus l-jén alakult. Az egyesület első választmányának tagjai: Alföldi János, dr. Alföldi József, dr. Bajai Ernő, dr. Bernhart Sándor, Czukor Sándorné, dr. Geiringer János, dr. Grauaug Ármin, Legány Dezsőné, Lovassy Ödön, Löwy Jenő, dr. Nyiraty Dezső, Révész Béláné és Saád Henrik, valamennyien a bajai közélet jeles személyiségei voltak. A választmány a kör titkárául Karig Emil nyugalmazott tanítóintézeti tanárt jelölte. A Bajai Liszt Ferenc Kör alapszabályában rögzített célja a zenei oktatás és nevelés megszervezése volt. A taglétszám a megalakuláskor 200 fő volt, amely két hét alatt 316 főre növekedett. (1944-ben a tagok száma már 415 főt tett ki.) A kör működése során számos nívós hangversenyt rendezett, sőt 1926. december 26-tól ún. házi zenei esteket is. Ezeken közreműködött a kör újonnan alakult vonósötöse is. A kör meghívására 1928. április 9-én Bartók Béla adott nagy sikerű hangversenyt Baján, a Nemzeti Szállóban. 1929-ben egy zeneiskola felállítására előkészítő bizottságot hoztak létre. A kör zeneiskolája a Haynald u. 7. szám alatt kezdte meg a működését, az ún. Thury-féle házban. 5 Az első hangszert, egy bécsi gyártmányú zongorát, a kör elnöke dr. Bajai Ernő ajándékozta a zeneiskolának. A tantestület az igazgatón kívül két rendes (Recska Ilona, Szántó Jenő), egy rendkívüli (Lukácsné Váczi Jolán) és egy óraadó tanárból (Grauaug Antónia) állt. Mindegyiküket két évre szóló munkaszerződéssel alkalmazták. A kötelező óraszám heti 22 óra volt. A hegedű- és zongoratanszak mellé megkísérelték a gordonkaés a fúvóstanszak megszervezését is. A fúvósképzés ingyenes tanfolyam formájában kezdődött meg. A régi kamarazenekar tagjaiból és a kör zeneiskolai növendékeiből egy új kamarazenekar alakult. A zenekari próbák 1930. novemberében kezdődtek meg a Nemzeti Kaszinó nagytermében. Az 1931-ben még csak 22 tagot számláló zenekar 1937-re 37 főre bővült. A kamarazenekar vonós hangszerei fúvósokkal is kiegészültek. A kör szorgalmazta a zenei ismeretterjesztést is. 1932-1943 között 6 irodalmi estet, 1933-1943 között 10 balett-estet tartottak. A kör havi folyóiratot jelentetett meg, első száma "Filharmónia" címen 1926. november 15-én látott napvilágot. Szerkesztője rövid ideig Gárdonyi Ferenc baloldali újságíró volt. A folyóiratot a kör tagjai ingyen kapták meg. A nyomdai- és egyéb költségeket jórészt hirdetésekből fedezték. A második világháború után az egyesület első rendkívüli közgyűlését 1945. október 15-én tartották. A kör és az 1946-ban létrehozott Szabadművelődési Felügyelőség közösen tartott néhány kisebb hangversenyt. László Vince, a kör addigi elnöke 1948. október 30-án lemondott. A kör tevékenysége ekkorra már teljesen formálissá vált, működését 5 A zeneiskola 1933. augusztus l-jétől a Péter Pál u. 7. szám alatt, 1936. szeptember l-jétől a Mátyás király tér 13. számú házban, 1937-től ez év december 1-jéig pedig a Szent István tér 3. számú házban működött. Ekkor a város megvásárolta a zeneiskola részére a Haynald u. 8. számú, ún. Koller-féle házat. Az épületben négy tanterem és egy nagyobb méretű kamaraterem szolgált oktatási célokra.
