Dokumentumok az 1918/19-es forradalmak Duna-Tisza közi történetéhez - A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai 3. (Kecskemét, 1976)

Bevezetés. Romsics Ignác: Duna—Tisza közének társadalmi-politikai viszonyai 1918—19-ben (vázlat)

Bevezetés ROMSICS IGNÁC DUNA—TISZA KÖZÉNEK TÁRSADALMI-POLITIKAI VISZONYAI 1918—19-BEN (VÁZLAT) Gazdasági-társadalmi fejlettség szempontjából a XX. század eleji PestPilis-Solt-Kiskun vármegyét előkelő hely illette meg az ország megyéi között. Össznépességének csak alig több mint fele (54,1 %) élt őstermelésből, s 33,8 %a már az ipar-forgalomban talált munkalehetőséget. Magyarország megfelelő arányai ugyanekkor 64,5, ill. 23,6 %-ot tettek ki. Megtévesztő lenne azonban — éppen mert az ország legnagyobb, országrésznyi megyéjéről van szó — a történeti Pest megyét egy átlagosnál fejlettebb, szerves tájegységnek tekinteni. A megye tizenhat járása közül tíznek az arányai ugyanis lényegesen kedvezőtlenebbek, haté lényegesen jobbak az országos átlagoknál. Ha a járások arányait térképre vetítjük szembetűnő, hogy az országos, s különösen a megyei szintnél kevésbé iparosodott, 70—80%-os( !) agrártúlsúlyú járások zöme a megye déli és középső részein helyezkedett el, s hogy az országos és megyei átlagnál iparosodottabb járás a Bácska északi részén, a Solti síkságon és a Homokhátságon nem volt. A fővárost viszont már 1910-ben a kispesti, biai, pomázi, váci, gödöllői és monori járásokból álló, az országos és megyei átlagszintnél jóval iparosodottabb övezet vette körül. A történeti Pest megye tehát alapvetően már 1910-ben két részre, egy a fővároshoz szorosabban-lazábban kötődő északi ipari övezetre, és egy döntően agrártúlsúlyú déli részre tagolódott. A mezőgazdasági kultúra jellegét és a parasztság mentalitását is figyelembe véve úgy gondoljuk, hogy a két régió közötti választóvonalként leghelyesebb egy Ceglédet a Csepel-sziget középső-felső harmadával összekötő fiktív sávot alapul venni. A Ceglédet Csepel-szigettel összekötő „sáv"-tói délre eső területeket (közigazgatási egységekben gondolkodva az abonyi, alsódabasi, ráckevei, dunavecsei, kalocsai, kiskőrösi, kiskunfélegyházi és kunszentmiklósi járásokat, valamint Cegléd, Nagykőrös, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas rendezett tanácsú és Kecskemét törvényhatósági