Ónodi Márta: A kiskunfélegyházi Constantinum leánynevelő-intézet krónikája 1919. december – 1923. augusztus. Forrásközlés és kísérőtanulmány - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 12. (Kecskemét, 1999 [!2000])
A KISKUNFÉLEGYHÁZI FIÓKHÁZ KRÓNIKÁJA
kedves testvér. Iskoláját ügyesen vezette; a jelöltnőknél mint mesternő is példásan megfelelt. A Hangyából 192 körülbelül 18000 K értékű árúcikket hoztunk magunkkal. 23. Bőségesen kapunk ajándékot (élelmet). 24. Konstancia testvér megérkezett Pestről. Róza testvér Halason és Jánoshalmán keresztül igyekszik vissza Szabadkára. Az utazási igazolvány megszerzése még mindig nagy nehézségekbe ütközik a demmarkacionalis vonalon 193 át. 25. Ma és 26-án 194 van a képviselőválasztás, általános és titkos. Nagy rendben folyik. A városban csend uralkodik. Mi a második nap megyünk, amikor kevés a szavazó. A bizottság 193 igen előzékeny velünk szemben. Az elnök elé egyenkint lépünk. Átnyújtjuk a bejelentő lapot. Az elnöktől átvesszük a szavazólapot, és egy ceruzát. A szavazó lapon Horváth Zoltán 196 pártonkívüli 197 és Sallay János keresztény párt jelöltjének 198 nevei vannak nyomva. Mindegyik mellett •, ebbe írandó +, ezzel jelöljük, hogy kire szavaztunk. 26. A keresztény nemzeti párt jelöltje győzött 1438 szavazattal. 199 Istenem jöjjön el a te országod! 27. Az időjárás erősen hidegre változott. Föllépett a spanyol-betegség. 200 Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet. 1898-ban gróf Károlyi Sándor alapította, hogy a mezőgazdasággal foglalkozókat szövetkezet megszervezésével megerősítse. Ш IDŐK Lexikona, 1941. 2995. A demarkációs vonal vitás területeket elválasztó vonal, amit egyik hadviselő fél sem léphet át. 1918. november 13-án írta alá a magyar kormány az ún. belgrádi konvenciót, amely kimondta, hogy a magyar kormány köteles kiüríteni a Besztercétől Marosvásárhelyig, a Maros mentén Szegedig, onnan a Szabadka-Baja-Pécs vonalon a Dráváig húzódó demarkációs vonaltól délre és keletre eső területeket. A szerb csapatok azonban hamarosan elfoglalták Szabadkát, december végén a délszláv állam csapatai megszállták a baranyai háromszöget és elfoglalták Pécset. Az antant francia csapatai megszállták délen a már korábban birtokba vett Szeged mellett Hódmezővásárhelyt és Makót, a szerb csapatok így nem nyomultak tovább előre. GERGELY Jenő, 1990. b. 33-34., 81. Az „és 26-án" utólagos betoldás. A nővérek (Iskola utca, Petőfi utca) a VI. szavazókörhöz tartoztak, szavazóhelyük a Kisvárosháza volt. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP-FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 1920. január 25. Dr. Horváth Zoltán (1880-1944) Újvidéken született, középiskoláit itt és Budapesten végezte. Ügyvédi oklevelét 1906-ban szerezte meg és Kiskunfélegyházán nyitott irodát, a város közéletében is fontos szerepet játszott. 1918-ban a Nemzeti Tanács félegyházi elnöke. 1922-1926 és 1935-1939 között (két ciklusban) a város országgyűlési képviselője. A „Csonkamagyarország" című politikai és társadalmi (Kiskunfélegyházán megjelenő) lapnak kiadója és főszerkesztője. 1944-ben halt meg Sopronkőhidán. PESTPilis-Solt-Kiskun vármegye adattára, 1939. II. 137.; FEKETE János, 1974. 84. Dr. Horváth Zoltánt támogatta a függetlenségi párt, az iparosság, a kisgazdák, a kereskedők és a munkásság képviselői. FÉLEGYHÁZI HÍRLAP-FÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 1920. január 25. Dr. Sallay János a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja színeiben indult. FÉLEGYHÁZI HÍRLAPFÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 1920. január 25. A 10854 választó közül 9555 jelent meg. Az érvényes szavazatok száma 9255 volt. Dr. Sallay János 1433 szavazattöbbséggel lett a város országgyűlési képviselője. FÉLEGYHÁZI KÖZLÖNY 1920. február 1. A spanyoljárvány, vagy spanyolnátha az 1918-1920 körül az egész világon gyorsan elterjedő influenzajárvány általánosan elterjedt neve volt. A betegség náthával, rekedtséggel, torokfájással, rosszulléttel kezdődött, gyakran magas láz, étvágytalanság kísérte. A járvány súlyos szövődményekkel (tüdőgyulladás) és elég magas halálozással járt. Ш IDŐK Lexikona, 1941. 5500.; FÉLEGYHÁZI HÍRLAPFÉLEGYHÁZI HÍRADÓ 1920. február 8.
