Juhász István: Fejezetek Kecskemét építészetének történetéből - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 9. (Kecskemét, 1993)

A Műkert és a Művésztelep története - 2. A Művésztelep megvalósítása

Alig kezdték meg munkájukat az idetelepült művészek, 1911. július 8-án éjjel földrengés sújtotta a várost, amely több művészben félelemérzetet és az itt-tartózkodás bizonytalanságát keltette. Ennek következtében néhányan (Bornemissza Géza, Gura Arnold stb.) végleg elhagyták Kecskemétet. Szerencsére a megfontoltabb művészek türelemmel várták a Művésztelep építésének befejezését — 1912 nyarát — és beköltözködtek a számukra kijelölt helyre. Ekkor érkezett még a telepre Pál István, Perlrott Csaba Vilmos, Körmendi Frimm Jenő, Fejérvári Erzsi, és egy rövidebb időre Szép Ernő író is, aki a külvilágot tájékoztatta a művészek itteni berendezkedéséről, életéről. Ezután megindulhatott a telep belső életének szervező munkája is. A belső rend kialakítására irányuló törekvés — valószínűleg Herman Lipót közreműködésével — szolnoki minta szerint valósult meg. Ennek része volt, hogy a Képzőművészeti Főiskola ösztöndíjasai itt teljesítenek nyári gyakorlatot Iványi-Grünwald és Olgyai Ferenc irányítása mellett.

236 Külső jelek alapján, a dolgok mélyét nem fürkésző átlagos kecskeméti embernek úgy tűnt, hogy a szép tervek és a hatalmas anyagi ráfordítás végül is meghozták a várt eredményt. A fiatal Művésztelep ugyanis 1913. október 26. és november 9. között kiállítást rendezett az Okollégium néhány termében. Erről az eseményről így írt a korabeli sajtó: „És minden melléktekintet nélkül, a legnagyobb tárgyilagossággal megállapíthatjuk, hogy a mi művészeink gyönyörű munkát produkáltak. Ez a kiállítás, amelyet az utolsó napokon állítottak össze az éppen kéznél levő művekből, valóságos képzőművészeti esemény, szenzációs tény, amely ismét alkalmat ad arra, hogy Kecskemét kultúrérzékéről és a művésztelep nívójáról, produktivitásáról szerte az országban beszéljenek." Az első napon kb. 50 budapesti művész, hírlapíró és művásárló nézte meg a kiállítást, akik „a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak a képekről, melyek közül igen sok a legizmosabb alkotásai, a legérdekesebb terméke a magyar képzőművészetnek". Jónak tartotta az újság a látogatottságot is, hiszen már az első napon 350 236. Forrás. 1980. február, 69. oldal