Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Iványosi-Szabó Tibor: A kecskeméti Gazdasági Egyesület létrehozása (1844-1852)

és lakosainak ezirányú megnyilatkozásait figyelemre méltó módon jellemzi, célszerű az ítéletalkotást teljes terjedelmében közölni. "Tanácsnak t. cz. Csányi János úrnak közjó eránti buzgalmáért köszönetet szavazva, nézeteit — amennyiben azoknak egybenfüggöleges életbe léptetése társulatunk felette csekély anyagi erejét felül nem múlja — pártolom. De ha számot vetve pénztárunkkal, az jönne ki, mi szerént csekély erőnket a tervnek egy két része is fölemésztendi, azon esetben alázatos kérelmem leend: hogy a birtokunkba engedett földet kizárólag pénzbeli haszon tekintetéből kezeljük mindaddig, míg ekként szerzendett anyagi erőnket valódi czélunknak, a példa adás általi oktatásnak megkezdésére elegendőnek nem találjuk. Előttem világos, miként a mostani pénzalappal — ha abból csak később gyümölcsözendő, vagy csak szellemi haszon végett kiadások tétetnek, czélt nem fogunk érni: pedig ha általánosan igaz, hogy valamely vállalatnak megbukása legfőkép azon hatás miatt káros és veszélyes, mellyel az újabb vállalkozásrai hajlamot elöli. Úgy különösen lakos társaink erányában, kiknek — tisztelettel, de igazán mondva — a minden újítás eránti közönyösség, sőtt gúnyra és gyanúsitásrai hajlam fő jellemvonásuk, kiknek fizetéses elöljárói közt is vágynak kérkedni nem pirulok azzal, hogy ök a helybeli példány—gazdaságban nyomorult öt forintig sem mernek érdekeltetni ? Ily helyzetben — mondom — vállaltunknak bukástóli megmentése tekintetéből minden lépést a legnagyobb óvatossággal tenni erköltsi kötelességünk." Bátky Károly református tanitó a tervben foglaltakkal történő egyetértése mellet Tatai Andráshoz hasonlóan azt hangsúlyozta, hogy a sikeres működés érdekében egy szakmailag jól képzett szakemberre feltétlenül szükség lenne. A legrészletesebb véleményt Szarka Sámueltől kapta a tervezet szerzője. Nemcsak pártolta a tervet, hanem néhány további javaslattal valóban érdemben bővítette is azt. Mivel több megjegyzése igen jellemző a korabeli kecskeméti gazdálkodók eljárására és célkitűzéseire, érdemes ezeket is idézni: " 1. Egy a gazdaságos iskolából kikerült s uraságoknál is már szolga't szegény férfi gazdaságos igazgató egyén, ki maga sem restellene dolgozni, tisztessége fizetésre újság levelek útján hívandó lenne, kinek fizetése pártolásához 10, azaz tiz váltóforinttal járulni, tsakhogy kezdeményünk minél elébb jó sikerű példánnyá válhatna, ajálkozom. 2. Tágas, bátorságos és fiókokkal ellátandó pajta, hova mind a szalmás élet gabona, mind különösen az el nem maradható bükköny és hasznos muhar s több takarmány különözött fiókokba bérakattatnának, nagyon megkívántatna, hol osztán esős időben is akadály nélkül csépelni, zsúpját