1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

DOKUMENTUMOK

Ezt követően kérdést intéz a szovjet parancsnokhoz, hogyan értelmezi azt a kijelentést, hogy amennyiben nem veszik fel a munkát, más úton intézkednek. Megemlíti, hogy a párt jelenlegi képviselőivel folytatott beszélgetés során kijelentették, hogy semlegesség mellett nem foglalnak állást, mert azt csak a Szovjetunió biztosíthatja. Magyarország helyzete fekvésénél fogva is mindig csak átjáró ház volt, előbb a németek, majd a szovjet csapatok jöttek be, és most ismét 12 év után a szovjet csapatok jöttek be az országba. Ezekből is látható, hogy a mi kis országunk mindig kiszolgáltatott volt. Meggyőződésünk az, hogy miután Ausztria semleges lehetett, Magyarország is lehet. Kéri a szovjet képviselőket, hogy ne csak szovjet szempontból vizsgálják ezt a kérdést, és adjanak módot és lehetőséget a magyar nép önállóságára. A Szovjetunió 16 kis államból tevődik össze és ott meg lehet tartani a függetlenséget, mert külső veszély nem fenyegeti. A mi kis országunk a Nyugat és Kelet között, mint ütközőpont áll. Ezért kívánja a magyar nép a semlegességet. Szeretnénk már mi is dolgozni, de nem ilyen körülmények között. Mikor bejöttek a szovjet csapatok az országba, nem a nép világosította fel őket, hanem azok, akik saját érdekük védelmében várták a szovjet csapatok bejövetelét. Mi nem vagyunk fasiszták, nem vagyunk gyilkosok, nem akarjuk a kapitalizmus visszaállítását, nem vagyunk csőcselék, amit a magyar rádió ma is hangoztat még. Ezzel félrevezették a szovjet csapatokat. Itt is bebizonyították, hogy a harcot nem a csőcselék folytatja, hanem a dolgozó nép. Úgy érzi, hogy a harc további folytatása teljes szükségtelen [sic!]. Akik még harcolnak, kétségbeesésükben harcolnak és félnek, mert nem tudják mi lesz a sorsuk, ha fegyver nélkül maradnak. Dunántúlon a legjobb dolgozók, a bányászok, harcolnak és Csepelen a dolgozók, azok a dolgozók, akikre a párt a legjobban támaszkodott. Tehát ezzel is bizonyítják, hogy nem fasiszták és nem csőcselék harcol, hanem a munkásság. 12 év alatt elnyomás volt. Könnyen megvádolták a becsületes dolgozókat, ha az igazságért mertek síkra szállni. Ha valaki szólni mert, leváltották, bezárták, sőt még ki is végezték. A magyar dolgozók barátsággal akarnak élni, mindenkivel, de úgy látják, azt biztosítva, ha függetlenek. A szovjet hadsereg úgy mutatja meg barátságát, ha a dolgozók mellé áll. A hadsereg a népre támaszkodik, és ezért a szovjet hadsereg ne a dolgozókra, hanem a kapitalistákra fordítsa fegyverét. (A szovjet parancsnokság válaszol egyes kérdésekre és ismerteti, hogy milyen feladattal tartózkodnak a város területén. így a rend fenntartása, stb.) A városban levő többi üzemek egyrészt csatlakoznak a posztógyár határozatához és mindenben egyetértenek a követelésekkel. Azok az üzemek, amelyek élelmiszer előállításával, szállításával foglalkoznak, továbbra is dolgoznak, mint eddig, hogy a lakosságnak hiánya ne legyen. Az üzemi dolgozók között nyugtalanság uralkodik, nem tudnak a távollevő hozzátartozóikról, így kedélyállapotuk miatt képtelenek a munkára. A magyar nép a szocializmust akarja felépíteni, amelyhez semmi segítséget nem kér, mert elég erőt érez, hogy minden beavatkozást erélyesen visszautasítson