Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)
TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914
A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914 is adtak házi olvasmányokat a szaktanárok, amelyeknek a tartalmát számon is kérték. Ez a fajta olvastatás a felsőbb osztályokban állandósult. A fősúlyt az „Utasításokban” megjelölt magyar irodalmi magánolvasmányokra helyezték. A könyvkölcsönzés 1898. szeptember 15-től 1899. május 16-ig a megszokott rendben folyt. A tanév során több földrajzi és természetrajzi mü volt forgalomban. Az I. osztályban 34 fő 123 db, a 11. osztályban 33 fő 248 db, a 111. osztályban 26 fő 257 db, a IV. osztályban 24 fő 226 db, az V. osztályban 27 fő 221 db, a VI. osztályban 12 fő 99 db, a VII. osztályban 15 fő 230 db, míg a VIII. osztályban 26 fő 341 db könyvet kölcsönzött. Összesen 1745 db könyvet olvastak el a tanulók, ám ebbe a számba az összesítésnél nem számították bele a magánolvasmányokat. Liszka Béla tanár az értesítőben osztályonként a legnépszerűbb könyveket és a legkeresettebb regényeket is felsorolta.202 A beszerzéseknél az elhasznált könyvek pótlásán kívül a válogatott magyar szépirodalmi részt igyekezett Liszka Béla kiegészíteni. A stílusképzés szempontjából fontosnak ítélte meg, hogy az ifjúsági könyvtár olyan műveket adjon a tanulók kezébe, amelyekben a magyar széppróza kiváló képviselőit tanulmányozhatják. Ily módon látta kiszoríthatóaknak a kölcsön könyvtárak ellenőrizhetetlen, válogatás nélküli olvasmányait a tanulók érdeklődési köréből.203 Az ifjúsági könyvtár látogatottsága az 1899/1900. tanévben sem csökkent. A tanév során 174 tanuló 1322 db könyvet olvasott el. Az elolvasott könyvek között első helyen a szépirodalmi munkák álltak 38%-kal, az elbeszélő és történelmi olvasmányok az alsóbb osztályokban 30%-kal, a felsőbb osztályokban a széptani és történelmi olvasmányok 18%-kal, a matematikai és természettudományi munkák 12%-kal, végül az ifjúsági lapok és egyebek 2%-kal következtek. Az elolvasott könyvek 89,8%-a magyar nyelvű volt, míg a német nyelvűek 4,9%-ot, a francia nyelvűek 3,1%-ot, a klasszikusokból történő fordítások pedig 2,3%-ot tettek ki. A legtöbbet olvasott magyar írók: Jókai Mór, Katona József és Mikszáth Kálmán; a német nyelven írók közül: Andersen, Hoffmann, Schmidt Kr.; a francia nyelven írók közül: Erckmann- Chatrian és Verne, míg a klasszikusokból Cicero és Shakespeare voltak. Az ifjúság kezén forgó könyvjegyzék a komolyabb olvasmányok előnyben részesítéséhez vezetett. Korábban a szépirodalmi olvasmányok 75,6%-ot tettek ki, a többi szakokra együttesen így csak 24,4% jutott. Ehhez az is hozzájárult, hogy amíg felsőbb osztályosoknál betűsoros jegyzék volt, addig az alsóbb osztályok olvasmányjegyzéke az egyes tantermekben ki volt függesztve. Ezek a kifüggesztett jegyzékek a vándorosztályokban és más tanügyi célokra lefoglalt nagyobb tantermekben a gyakori használat miatt hamarosan elhasználódtak. Ezért most minden tanuló kézhez kapja a szakok és osztályok 202 K.MKÁF 1898/9-dik évi értesítője. 1899. 55-57. 203 KMKÁF 1898/9-dik évi értesítője. 1899. 57. 93
