Gyenesei József (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából 27. (Kecskemét, 2017)

TANULMÁNYOK - Kemény János: A KECSKEMÉTI MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMI FŐREÁLISKOLA TÖRTÉNETE 1870-1914

„Módszeres német nyelvtan a középiskolák számára” című munkáját a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 32 152/1883. számú rendeletével felvette az engedélyezett tankönyvek közé.462 A fenti munkát 3657/1887. VKM számú rendeletével a miniszter második kiadásban is újólag felvette a középiskolai használatra engedélyezett tankönyvek közé.463

Az 1887/88. tanévben „Miként lenne szabályozandó a középiskolai ifjúság színházlátogatása?” címmel az Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny 1887/8. 5. füzetében jelent meg írása.464 Az 1889/90. tanév elején „Módszeres német nyelvtan” című munkája III. kiadásának korrektúráját javította.465 A következő, 1890/91. tanévben, harmadik kiadásban meg is jelent ez a munkája, és azt a középiskolai tanulók ettől kezdve használták is. A kecskeméti színház színpadán 1891. január 15-én telt ház előtt adták elő „Nők a kaszinóban” című vígjátékát.466

Virányi Ignác „Német olvasó- és gyakorlókönyv. Közép- és polgári iskolák kezdő osztályai számára” című tankönyve az 1891/92. tanév során Budapesten jelent meg. Irt még a Kecskeméti Lapokba is.467 Nevezett főreáliskolai tanár 1893. április 7-én, azaz a halála napján fejezte be „Módszeres német nyelvtan” című munkája 3. kiadásának korrektúráját.468

Wilier József főreáliskolai rendes tanár az 1886/87. tanévi értesítőben „A Roland-énekről” címmel írt tanulmányt.469 Ugyanő az 1887/88. évi értesítőben terjedelmes tanulmányt írt az ófrancia hősköltészetről. Munkájának címe: „Az ó-franczia hősköltészet eredetéről és fejlődéséről, különös tekintettel a Roland-énekre”.470

Kemény János________________________________________________________________________________

Tudományos ismeretterjesztés: „Böjti estélyek”

A 27 419/1870. számú vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet arról rendelkezett, hogy mindazok, akik az elemi oktatásban az íráson, olvasáson és kevés számoláson kívül más oktatásban nem részesültek, állás, kor- és valláskülönbség nélkül, akár gazdálkodók, iparosok, iparossegédek, inasok, akár kereskedősegédek, ingyen kaphassanak oktatást a tudományoknak abból az ágából, amely az életpályájukhoz a legszükségesebb.

462 KMKÁF 1883/4-dik évi értesítője. 1884. 8.

463 KMKÁF 1886/7-dik évi értesítője. 1887. 38-39.

464 KMKÁF 1887/8-dik évi értesítője. 1888. 57.

465 KMKÁF 1889/90-dik évi értesítője. 1890. 52.

466 KMKÁF 1890/1-dik évi értesítője. 1891. 43.

467 KMKÁF 1891/2-dik évi értesítője. 1892. 54.

468 KMKÁF 1892/3-dik évi értesítője. 1893. 47.

469 KMKÁF 1886/7-dik évi értesítője. 1887. 3-17.

470 KMKÁF 1887/8-dik évi értesítője. 1888. 3-35.

132