Bács-Kiskun megye múltjából 26. (Kecskemét, 2014)
ÖSSZEFOGLALÓK
Sarlós István Összefoglalók AZ 1929-ES VÁLASZTÁS BAJÁN Magyarországon az 1929-es helyhatósági választások több szempontból is mérföldkövet jelentettek — jelenthettek - a törvényhatóságok életében. A helyhatóságok összetételét szabályozó 1929. évi XXX. törvénycikk és a Horthy-korszakban folyamatosan változó - szűkülő - választójog a hatalmon lévő politikai elitnek kedvezett, de az új feltételek, a gazdasági válság előszele és az első világháborút követő társadalmi feszültségek közepette senki sem mehetett biztosra. Magyarország legkisebb törvényhatóságában, Baján a polgármester személye és a hozzá köthető pozitív változások egyértelműnek mondható helyzetet teremtettek. A bajai polgármesteri székben 1915 óta ülő dr. Borbíró (Vojnics) Ferenc jó eséllyel pályázott ismét a polgármesteri pozícióra. 1929 őszén elmondott értékelő beszédében olyan elvitathatatlan tényekkel támasztotta alá a működési ideje alatt tapasztalható fejlődést, fejlesztést, amelyeket mindenki elismert. A választási hadjáratnak nagy lendülettel nekikezdő ellenzéknek igazából esélye sem volt a leköszönő - majd újraválasztott - polgármesterrel szemben. Az 1929-es helyhatósági választások alapján 1930-ban Baja város elöljárósága teljesen átalakult. A régi politikai vezetés a megváltozott körülmények között dolgozhatott tovább a nagy gazdasági világválság következtében egyre nehezebb helyzetben. Stevan Mackovic SZABADKAI IPAROSOK NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Az ipari fejlődés, mint a kapitalista társadalom kialakulásának alapvető feltétele, Szabadkán a XIX. század második felében vett nagyobb lendületet. Ezzel, igaz, a fejlettebb nyugati államokhoz képest és a Monarchia fejlettebb területeihez viszonyítva lemaradással, de ez a terület is bekapcsolódott a korszerű gazdasági és civilizációs folyamatokba. A zsidók részvételi aránya Szabadka gyáriparában messzemenően túlszárnyalta a város lakosságának számához viszonyított létszámukat. 197
