Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)
Kemény János: A bajai Liszt Ferenc Kör története (1926-1949)
UgyancsakaFüggetlen Magyarság számolt be olvasóinak arról, hogy dr. Dohnányi Ernő 1927. május 28-án Bajára érkezik. A művész a Liszt Ferenc Kör estélyén fellépésével Beethoven emlékének áldoz. A cikkíró szerint a kör ezzel a teljesítményével méltón illeszkedik be a Beethoven-ünnepségek sorozatába. A Liszt Ferenc Kör Baj a városának egyetlen - par excellenter239 - kultúregyesülete, és mint ilyen, értékes kulturális missziót teljesít a lelkek kultúrálódása terén. A város minden nagyobb stílű zenei megmozdulása, minden hangverseny, a zenei élet ápolása, népszerűsítése, a zeneszeretet terjesztése, mind a Liszt Ferenc Kör nevéhez és működéséhez fűződik. Egyéves fennállása alatt az egyesület többet tett a lelki kultúra és a zenei elmélyülések terén, mint a színházak fél évszázad óta. Ezért arra kérte a város zeneszerető közönségét, hogy elsőrendű kötelességének tartsa a kör kultúrmunkájának támogatását, előadásainak látogatását. A Liszt Ferenc Kör Dohnányi-estjét alapjában véve a Beethoven-centenárium aktualitása hozta létre. Jóllehet a kör már áldozott egyszer a zeneköltészet klasszikusának, amikor 1926. november 15-én a budapesti filharmonikusok Melles Béla hangversenymester és Fleischer Antal karnagy közreműködésével szólaltatták meg a bajai közönség előtt Beethoven Szent István-nyitányát és a III. szimfóniát, az Eroicát. Az idén Liszt Ferenc méltó utódával, Dohnányi Ernővel, a világ leghíresebb Beethoven-interpretátorával240 kíván a Bajai Liszt Ferenc Kör a német zenetitán emléke előtt hódolni. A Bajára érkező mestert azért nem fogadják pompával és díszes külsőségekkel, mert Dohnányi Ernő elhárított magától minden ünnepélyes fogadtatási ceremóniát. Csak a Liszt Ferenc Kör vezetősége fogja fogadni a vasútállomáson.241 A Független Magyarság cikkírója szerint a magyarországi Beethoven- ünnepségek Baján kezdődtek 1926. november 15-én és ugyanitt fejeződtek be 1927. május 15-én a Liszt Ferenc Kör második Beethoven-ünnepével. Mint írja, az országos Beethoven-ünnepségek magasztos postludiuma242 volt a tegnapi hangversenyünnep. Az „istentiszteletet” maga a főpap celebrálta243, dr. Dohnányi Ernő. Művészetével szemben elnémul a bírálat, csak a végtelen és szeretetteljes hálának van helye. Játéka technikai szempontból az abszolút tökély. Gazdag, változatos műsorának minden egyes száma igazi gyöngyök láncolata, köztük talán a legszebb a közóhajra játszott Beethoven: „Mondschein-szonáta” című műve. Természetes, hogy minden egyes szám után a közönség tapsviharban tört ki, és az egyszerű, természetes, végtelen kedves modorú művész egész sor ráadással köszönte meg az ünneplő hódolatot.244 Kemény János ____________________________________________________________________________________ R apszódia (gör.-lat.): gyakran népi témát feldolgozó, kötetlen formájú hangszeres mű. 239 Par excellenter (lat.): kiváltképpen, különösképpen, elsősorban. 240 Interpretator (lat.): előadóművész. 241 „Ma érkezik Bajára Dohnányi Ernő, a zongora klasszikus nevű virtuóza”. Független Magyarság, 1927. május 28. 1. o.; Dohnányi Ernő hangversenyének programját a lap 120. száma is közli, de ennek ismertetésére már feljebb, a 235. jelzetben sor került. L.: „A Dohnányi-koncert műsora”. Független Magyarság, 1927. május 15. 2. o. 242 Postludium (lat.): utójáték. 243 Celebrare (lat.): megtartani, szertartást végezni. 244 „A Dohnányi hangversenyről”. Független Magyarság, 1927. május 29. 2. o. 184
