Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Kemény János: A bajai Liszt Ferenc Kör története (1926-1949)

alacsony helyárakkal fogja megrendezni a kör. A drágább hangversenyek esetében a jegyárakat az intézőbizottság esetről estre fogja meghatározni, mégpedig a költségek arányában. A vita után az intézőbizottság jövő évi hangversenyekre vonatkozó terveinek ismertetése következett. A nyitó hangverseny a budapesti Mozart Egyesület67 zenekarának hangversenye lesz Weisz Margit68 zongoraművésznő és egy operaénekesnő közreműködésével. Novemberben Schubert69 halálának 100. évfordulójára a Schubert­estet Basilides Mária, esetleg a kamarazene-társaság részvételével tervezték. Cél, hogy a kör minden alkalommal magas művészi élvezetben részesítse az immár fejlett zenei érzékkel bíró közönségét.70 A Liszt Ferenc Kör a Nemzeti Szálló kistermében 1928. szeptember 19-én rövid választmányi ülést tartott. Ezen Karig Emil igazgató, intézőbizottsági elnök jelentette, hogy az intézőbizottság a választmány kiegészítésére Bernáth Andrást, a Hitelbank igazgatóját, Legány Dezsőt71, a kereskedelmi iskola igazgatóját, továbbá Scherer Rezsőnét ajánlja. Alelnöknek dr. Fehérváry Dezső királyi közjegyzőt jelöli. Egyúttal indítványozta Alföldy Jánosnak titkárrá történő választását, a megüresedett háznagyi állásra Kovács Antal tanárt javasolta. A választmány az intézőbizottság javaslatát elfogadta, és annak közgyűlés elé terjesztését határozta el.72 A rendes évi közgyűlés megtartására 1928. szeptember 23-án a városháza dísztermében került sor. Ezen dr. Szabovljevits Dusán díszelnök arról beszélt, hogy milyen jelentős szerepe van a magas kultúrának a szebb magyar jövő elérésében, és lelkes szavakkal méltatta a Liszt Ferenc Kör kulturális jelentőségét. Szerinte az egyesület olyan, mint egy világítótorony, mert működésének fénye bevilágít az elszakadt országrészekbe is, és ellenállhatatlan erővel vonzza magához mindazokat, akik a muzsikának és a magasabb kultúrának lelkes hívei. Üdvözölte a megjelenteket, és örömmel állapította meg, hogy a közgyűlésen az Egerben lakó Saád Henrik zirci alperjel, társdíszelnök is jelen van. Karig Emil igazgató beszámolt a kör éves működéséről. Elmondta, hogy a hangversenyek közül kiemelkedett a budapesti Filharmonikusok zenekara Dohnányi Ernő vezényletével. A többi nyilvános hangversenyen Koncz János, Hodula István, Basilides Mária, Kosa György, Kerpely Jenő, Laurisin Miklós, Jeanne Marie Darré, a Melles-Kárpáthy vonósnégyes, Relle Gabi, Gertler Endre, Bartók Béla, M. Hir Sári és Molnár Imre lépett fel. A helyi zenei erők közreműködésével sikerült egy egyházi hangversenyt és két zenetörténeti előadást tartani. A kör tartott egy házi estet is, amelyen a bajai származású dr. Ditelján István73 gyönyörködtette játékával a hallgatóságát. Az 67 A budapesti Mozart Egyesület történetéről mindössze annyi tudható, hogy filharmonikus zenekara 1926-ban részt vett a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) által rendezett kulturális hét programjá­ban. 68 Weisz Margit, Bárdos Györgyné (Siófok, 1892 - ?), zongoraművész és operaénekesnő. 69 Schubert, Franz Peter (Bécs, 1797. január 31. - Bécs, 1828. november 19.), osztrák zeneszerző. 70 BKMÖL X. 53. Közgy. jkv. 1926-1943. 45-50. o. 71 Legány Dezső (Pécs, 1883. augusztus 12.-Budapest, 1946. június 9.), iskolaalapító igazgató. A bajai kereskedelmi iskola igazgatója. 72 BKMÖL X. 53. Közgy. jkv. 1926-1943. 52-53. o. 73 Ditelján István, dr. (Baja, 1880. augusztus 18. - Budapest, 1944), pap, zongora- és orgonaművész, Kemény János____________________________________________________________________________________ 146

Next

/
Oldalképek
Tartalom