Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Kemény János: A bajai Liszt Ferenc Kör története (1926-1949)

A Nemzeti Szálló kistermében került sor a Liszt Ferenc Kör 1928. augusztus 29-i választmányi ülésének megtartására. Az ülésen Karig Emil igazgató ismertette az intézőbizottság második félévi rendezvényekről szóló jelentését. Eszerint a március 25-én és április 19-én megtartott második zenetörténeti előadás, Molnár Antal és Kosa György szereplésével igen nagyszámú, hálás és értő közönséget vonzott, amely lelkesedéssel fogadta a hírt, amely szerint a kör az előadásokat a jövő évben folytatni fogja. A második félév legkimagaslóbb művészi élménye az április 9-én tartott Bartók-zongoraest63 volt. Szép számú közönség hallgatta végig a május 9-i egyházi hangversenyt is. Május 21-én Molnár Imre64 tartotta meg magyamóta-estjét Hir Sári65 zongoraművésznő közreműködésével. Az igazgató beszámolt arról, hogy dr. Walko Lajos külügyminisztert, Baja város képviselőjét itt-tartózkodása alkalmával felkérte a kör védnökének, aki a felkérést elfogadta. Bejelentette, hogy az állami szubvenció felemelése ügyében kérvényt adott be. Elmondta, hogy a kör a bajai iskoláknak 32 db zenei tárgyú jutalomkönyvet adományozott az ifjúság zenei műveltségének fejlesztésére. Kérte a választmány hozzájárulását ahhoz, hogy megrendelhesse a Pesti Naplót66, mivel ez a napilap hozza a legrészletesebb zenei kritikákat. Dr. Geiringer János pénztáros jelentette, hogy a tagdíjak legnagyobb része már befolyt, a kör készpénzállománya 1000 pengő, beleértve a Hubay- és Grauaug-alapot is, és az alapok fenntartása mellett is aktív a kör pénzügyi helyzete. Karig igazgató ezt követően tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy sikertelenül végződtek a Bajai Filharmóniai Társasággal az együttműködésre vonatkozó tárgyalások. Emiatt a körnek a saját erejéből kell zenekart és dalárdát szervezni. Ezért növelni kell a bevételeket, tartaléktőke gyűjtésére kell törekedni. Az intézőbizottság javasolta a helyárak felemelését 1 pengő 50 fillérről 2 pengőre, a nagy költségű hangversenyek esetében pedig ennél is többre. Dr. Alföldy József ellenezte a helyárak felemelését, mivel szerinte ez által a kör elvesztené azt az erkölcsi előnyt, amit az olcsó hangversenyek rendezésével szerzett. Indítványozta az 1 pengő 50 filléres helyárak megtartását. Dr. Geiringer János pénztáros aggódott az alacsony helyár miatt, mert veszélyezteti azt a művészeti nívót, amelyet a kör mindig szem előtt tartott. Dr. Bajai Ernő az olcsó jegyekben olyan propagandaeszközt látott, amely még nélkülözhetetlen a kör számára. A választmány úgy határozott, hogy a hangversenyek felét a megszokott _____________________________________________________A bajai Liszt Ferenc Kör története (1926-1949) 63 A Bartók-zongoraest műsorán a régi olasz szerzők mellett Mozart c-moll fantázia, Beethoven Op. 10. F-dúr szonáta, Kodály: Sírfelirat, Allegro molto az Op. 3-ból, Chopin: cisz-moll nocturne, Bar­tók Béla: Medvetánc, 2. burleszk (Kicsit ázottan), Este a székelyeknél, 1. román tánc, 15 magyar parasztdal 6-14. számú, szerepelt. 64 Molnár Imre dr. (Péterréve, 1888. október 28. - Budapest, 1977. november 25.), zenei iró, dalénekes, énekpedagógus. 65 Hir Sári; Hirsch (dr. Molnár Imréné) (Budapest, 1896. január 14. - Budapest, 1978. január 30.), zon­goraművész, pedagógus. 66 Pesti Napló politikai napilap 1850-1939 között. A lap a két világháború közt az irodalom jelentős fóruma volt. A lap zenei kritikáit illetően meg kell említeni Tóth Aladár (Székesfehérvár, 1898. február 4. - Budapest, 1968. október 18.) zenetörténész, zenekritikus, színházigazgató nevét, aki 1926-1929-ben a Zenei Szemle főmunkatársa, 1929-1939 között a Pesti Napló és a Nyugat kritikusa volt. 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom