Bács-Kiskun megye múltjából 24. (Kecskemét, 2010)

Sarlós István: Mezőgazdasági egyesületek kulturális tevékenysége Baján a két világháború között

akácerdővel - kötötték meg a XIX. század közepétől. A szőlőültetvények nagy része a Bácsbokodra vezető út és a Baja-Szabadka vasúti szárnyvonal mellett helyezkedett el. A vasútnak külön megállója is volt Bajai szőlők néven. A XIX. században természetesen elsősorban borszőlővel foglalkoztak, de az alföldi homoki borok nem versenyezhettek a hegyvidékek boraival, ezért már a XX. század elején lassan elkezdődött a fajtaváltás. A helyi gazdák áttértek a csemegeszőlőre, elsősorban a Szőlőskertek királynőjét ültették. A helyi szőlősgazdák több egyesületet is alapítottak.2 Az első világháborút követő szerb megszállás után alakult újjá a Bajai Szőlősgazdák Egyesülete. 1923-ban elküldték alapító okiratukat és alapszabályukat jóváhagyásra a minisztériumnak,3 de ennél több dokumentum nem maradt fenn róluk. 1924-ben az egyesület vezetője és egyben legaktívabb tagja, Szász Ottó előadást tartott a bajai szőlőművelésről.4 Szász Ottó 589 holdas5 birtoka ekkor Baja város legnagyobb magánbirtoka volt.6 A birtok 40 hold szőlőt foglalt magába, ami szintén a legnagyobbnak tekinthető a városban. Szász a város Mezőgazdasági Bizottságában és kis- gyűlésén kifejtett tevékenységéből csak következtethetünk arra, hogy előadásában a csemegeszőlő termesztése mellett tette le szavazatát.7 Az 1923-as hivatalos levél és az 1924-es újsághír után a következő pontos információt a szőlősgazdák egyesületéről csak 1935-ből olvashatjuk, mikor létrejött Baja Város Gazdasági Egyesülete.

________________Mezőgazdasági egyesületek kulturális tevékenysége Baján a két világháború között

A Bács-Bodrog Vármegyei Fajbaromfi-, Galamb- és Nyúltenyésztők Egyesülete

A Bács-Bodrog Vármegyei Fajbaromfi-, Galamb- és Nyúltenyésztők Egyesületét szintén 1923-ban hozták létre,8 de sokáig csak papíron léteztek, tényleges tevékenységet 1928-tól fejtettek ki.9 Az egyesület tevékenységét Baja városa is fontosnak ítélte, ezért támogatásul díjmentesen biztosított egy szobát irodának és a régi pos2 Például: BKMÖL IV. 1407/b. Baja Város Tanácsának (1929-től Polgármesteri Hivatalának) iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: IV. 1407/b.). 6587/1910. E levélben a város tulajdonában lévő mátéházapusztai V. majorságban lévő szőlőültetvény gondozásával kapcsolatban említik fel a Bajai Szőlősgazdák Egyesületének ajánlásait és ezek végrehajtásának költségvonzatát.

3 BKMÖL IV. 1407/b. 18 123/1923. Az egyesület kérdéses dokumentumait nem csatolták az irathoz.

4 Bajai Újság, 1924. január 28. 3. o.

5 A mezőgazdasági összeírások a katasztrális holdat használják (1 k. hold = 1597 négyszögöl = 0,575 hektár), a tanulmányban szereplő minden „hold” megnevezés katasztrális holdat jelent.

6 Magyarország földbirtokosai és földbérlői. (Gazdacímtár.) A 100 kát. holdas és ennél nagyobb földbirtokok és földbérletek 1925. év eleji adatai alapján. Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Budapest, 1925. II. táblázat, 17. o.

7 BKMÖL IV. 1401. Baja Város Törvényhatósági Bizottságának iratai (a továbbiakban: IV. 1401.). Ksz. 766. Baja thj. város bizottságai. 1926-1929. 45. o. 1926-ban a Mezőgazdasági Bizottságba (45. számú) Szász Ottó mint a város legnagyobb magánbirtokosa került be rendes tagként. A kisgyűlésen 1929. március 8-án tárgyalt felterjesztése a csemegeszőlő telepítésének előnyeiről és támogatásáról szól. BKMÖL IV. 1401. Ksz. 80. Baja város törvényhatósági kisgyűlésének jegyzőkönyvei. 1929- 1940. 28. o.

8 BKMÖL X. 101. 1. kötet. l.o.

9 Uo. 2. o.

121