Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - GYENESEI JÓZSEF: KÖZSÉG, VÁROS, MEGYESZÉKHELY KALOCSA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI SZEREPVÁLTOZÁSAI 1871 ÉS 1921 KÖZÖTT

résért. Első lépésként Antalffy Sándor polgármester július 17-én egy értekezletre tartott a kalocsai járás községeinek vezetőivel.

31 Az összejövetelen a résztvevők megállapodtak, hogy hazatérésüket követően a lehető legrövidebb időn belül összehívják képviselő-testületeiket, ahol hivatalosan is állást foglalnak Kalocsa törekvéseinek támogatásáról. Dunaszentbenedek, Bátya, Öregcsertö, Úszód, Nemesnádudvar valamint Ersekcsanád testületeinek e tárgyban született határozatai Pest vármegye kettéosztásának és Kalocsa megyeszékhellyé tételének szükségességét fogalmazták meg.

32 A drágszéliek viszont ellenezték egy új megye létrehozását, de jelezték, hogy amennyiben ez mégis megvalósul, akkor annak központja Kalocsa legyen. A legérdekesebb álláspontot a sükösdiek alakították ki: a kettéosztott Pest vármegye déli részét csatolják a Baja központú Bács-Bodrog vármegyéhez.

3 A Kalocsai Kereskedelmi Egylet tagjai 1922. augusztus l-jén egy terjedelmes memorandumot nyújtottak be Rakovszky Iván belügyminiszterhez, amelyben Kalocsának - mint Dél-Pest vármegye legjelentősebb kultúrvárosának, ipari, kereskedelmi, s geográfiai centrumának - a megyeszékhellyé tételét kérték. A beadvány készítői szerint ugyanis településük e rangot fejlett kultúrája, nagy történelmi, erkölcsi s gazdasági súlya alapján méltán kiérdemelte.

34 Az 1923 derekán beterjesztett és elfogadott megyerendezési javaslat azonban érintetlenül hagyta Pest vármegye területét.

35 E pillanatnyi fellángolást a város erejének és lehetőségeinek reális számbavétele követte. Ezt jelzi az 1928. október 29-i rendkívüli közgyűlés higgadt állásfoglalása is: ,JCalocsa r. t. város képviselő-testülete kimondja, hogy szükségesnek találja éber figyelemmel kísérni a Pestmegye kettéosztására irányuló mozgalmat de nem tarja még időszerűnek, hogy abban ez idöszerint actív részt végyen. Az állás foglalást megfelelő időre halasztja."

36 A kalocsai képviselő-testület a későbbiekben is megvitatta a Pest vármegye felosztására vonatkozó elképzeléseket, de a megyeszékhelyi rang elnyerését célzó indítvány ezt követően többször nem került napirendre.

37 Kalocsa nagyközség képviselőtestülete nem sokkal korábban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kettéosztása ellen foglalt állást, amely azt is kimondta, hogy amennyiben mégis két új vármegye jönne létre, és Kalocsa nem lehet megyeszékhely, akkor a település nem a Kecskemét székhelyű, hanem a Budapest központú új alakulathoz kíván csatlakozni. BKMÖL V. 71. Közgyűlési jegyzőkönyv 1920. márc. 30. 35/1920. kgy. sz.; Kecskemét törekvéseiről részletesebben lásd: PÉTERNÉ FEHÉR Mária, 2001. 231-251.0. Antalffy Sándor közel másfél évtizeden át Krassó-Szörény vármegye szolgálatában állt főszolgabírói beosztásban, majd menekült tisztviselőként 1920 nyarától az abonyi főszolgabíró hivatalában és rövid ideig a pénzügyminisztérium kecskeméti kirendeltségénél dolgozott. Ezt követően 1922 őszén választották meg Kalocsa rendezett tanácsú város polgánnesterévé. A fenti határozatokban Kecskemét megyeszékhellyé nyilvánítása ellen szóló legfőbb érv az volt, hogy a rossz közlekedési viszonyok miatt hosszú idő alatt és csak költségesen közelíthető meg. A nemesnádudvariak határozatukban jelezték, hogy községük Baja felé garvitál, ezért lehetőség szerint kérik településük Bács-Bodrog vármegyéhez történő átcsatolását. BKMÖL V. 81/b. Kalocsa Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban: V. 81/b.) 3207/1922. Uo. 3480/1922. HENCZ Aurél, 1973.297. o. BKMÖL V. 80. Kalocsa Város Képviselő-testületének iratai, (a továbbiakban: V. 80.) Közgyűlési jegyzőkönyv 1928. okt. 29. 107/1928. kgy. sz. Lásd BKMÖL V. 80 Közgyűlési jegyzőkönyv 1931. dec. 28. 249/1931. kgy. sz.