Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)
TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN
Komarnok utca, ugyanakkor Zsolnai utca, Eperjesi utca, Lévay utca. Ez utóbbi bár itt még csak elírás - máris jelzi, hogy az -i képzős változatok, amelyek egybeeshetnek gyakori magyar családnevekkel, egy idő után zűrzavarhoz vezetnek. Jól példázza ezt a honfoglalás kori névbokorba szánt Alpár utca Alpári Gyula utcává, válása.. Hasonló metamorfózis történt Nagykőrösön az Alpári utca esetében, amely eredetileg a Tiszaalpárra vezető ősi irányjelző út nevéből a térképrajzoló szeszélye?/politikai beállítódása?/szórakozottsága? folytán Alpári Gyula utca lett. Úgy tűnik, a kecskeméti Lévai utca már születése pillanatában megindult ezen a „karrierpályán. Az esetleges névbokor megbomlása után még nagyobb az esély a névfajták keveredésére. A helyesírásra nemigen figyeltek az utcaelnevezők, hiszen a megmosolyogtató hibák mellett (Madách „hallhatatlan" drámaírósága) bosszantó a személynevek sorozatos elírása, illetve a nemtörődömség ezek hagyományos írásmódjával: helytelen a Teleky, Kerkápolyi, Lorántfy, Tomory, Csillén, Szegedi György névforma. Ez utóbbi név már a jegyzőkönyvben is kétféleképpen íródott: Szegedy és Szegedi. A Széchényi - Széchenyi névváltozat is felváltva fordul elő (a „Széchényi" forma is Istvánt, és nem Ferencet jelenti). Nagy a következetlenség egy-egy névtípus használatakor is: a szorosokból alakult formációk valamennyien -i képzőt kaptak, így nehéz visszakövetkeztetni a Bodza-szoros, Tölgyes-szoros, de Ojtozi-szoros és Gyimesi-szoros alapformára. Funkcionális zavar jelentkezik akkor is, amikor az emlékállító pozitív példák közé negatív ékelődik: pl. a Nándorfejérvár utca és a Murányi utca közé a Szultán utca. Ez ma különösen visszásnak tetszik, hiszen a Murányi és a Nándorfehérvári utca beépülő félben van, megmarad a Szultán u. A mai névalakokban megfigyelhető a személynévi elemek helyes formában való rögzítése, de az emlékállító -i képzősök esetében elég vegyes a kép. Például: Alpár utca, de a Pusztaszer utca kétféle írásmóddal jelenik meg a térképen: az utca felirataként így, az utcanévsorban viszont Pusztaszeri formát ölt. A viszonylag koncepciózusán eltervezett utcanévegyütteseket a történelem vihara megtépázta, így ennek a területnek - a Voelker-telepnek - meglehetősen sokszínű névhalmaza alakult ki. A 21 „elszakított vármegye emlékére" tervezett névbokorból mára csak 4 maradt, kettő változatlan formában: Nyitra utca, Fogaras utca, kettő pedig -i képzővel gyarapodva: Tordai utca és Udvarhelyi utca. (Az első kettő az 1989. április 15én lezárt térképen még Karikás Frigyes utca és Komjáth Aladár utca néven szerepel.) Az Apponyi tér elnevezésekor Apponyi Albert még élt. 1933. április 16-án jelentik be halálhírét „Nagyapponyi gróf Apponyi Albert belső titkos tanácsos, ny. m. kir. Közoktatásügyi miniszter, országgyűlési képviselő... a város mindig szeretve tisztelt díszpolgára 1933. február 7-én Genfben elhunyt." Kijelölik a tennivalókat: részvéttávirat az özvegynek, gyászlap, küldöttség a temetésen. 40 1933. június 28-án indítványozzák, hogy a Kádár utcát gróf Apponyi Albertről nevezzék el, de az indítványt visszavonták 41 , valószínűleg azért, mert egy évvel korábban már teret neveztek el róla, amely ma is viseli nevét. Ilyen megtiszteltetés Jókai Mórnak is kijárt korábban: 50. írói jubileuma adott alkalmat arra, hogy a város utcaelnevezéssel öröBKMÖL IV. 1903/a 1933. április 16. 51. Uo., 12946/1933. 127.
