Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)

TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN

hiszen az ő kecskeméti kötődéséhez nem fér kétség. (A műkert létesítésével az okszerű kertészet meghonosítója a városban. Éppen ekkorra fejeződött be a Méhesfalu kiépülése, és kapta a Műkertváros elnevezést. Később természetesen bekerült az utcanevek közé.) A romantikus „kecskeméti" történetet feldolgozó híres Mikszáth-regény, A beszélő köntös címszereplője viszont máig hiába vár erre a megtiszteltetésre. Mollinary Antal, aki kecskeméti „ezredtulajdonos" volt, ekkor részesült abban a megtiszteltetésben, hogy utcát neveztek el róla (igaz, kissé magyarosított írásváltozattal). - Érzékelhető, hogy körültekintően jártak el az utcanév javaslói. Figyeltek az utcakörnyezetre: pl. a Magyar-Szovjet Barátság Tsz tanyaközpontjába ilyen neveket képzeltek el: Búzakalász u., Kertész «., Sarló u. Méhesfalu kertvárosban kaptak helyet a szőlő- és gyümölcsnemesítők, a Mátyás tér művészeiről elnevezett utcák sorát pedig az Aprilyról, Szabó Lőrincről elnevezett utcanevekkel gazdagították volna. - A már meglévő nevekkel is kapcsolatot kerestek (pl. Melinda - a Katona József utca, tér, a Bánk bán utca, Erkel utca kiegészítéseként). Több helyen megfigyelhető, hogy névcsoportok kialakítása volt a cél: Bimbó, Bokor, Bokréta; Postasíp, Kürt; Alpár, Pusztaszer; Huszár, Kertész, Tímár, Számadó előtagok jelzik. - Egy-egy régi név felelevenítésének szándéka is tetten érhető: pl. Burga u., Forrás u., Kékfestő u., Korona u., de ezt bizonyítja a Gyenes tér, Mátyás tér visszaállításának igénye is. - Az utótagok között is találunk néhány újszerűt: pl. a Rákócziról elnevezett utcát sugárútnak titulálták. Volt javaslat az útja, tere, körút utótagra is: Nagy Lajos király útja, Néphadsereg útja, István király körút, Aradi vértanúk tere. 1969. március 20-i dátummal készült egy utcanévgyűjtemény

74

, amelyre ráírták: „Nem jóváhagyott! Csak tájékoztató!" 194 sorszám alatt 191 közterületi név szerepel ebben az összeírásban (három ugyanis ismétlődik.) Nem az ábécé alapján veszik sorra a neveket, hanem városrészenként. Az első 27 név kivonata az 1968. július 2-i javaslatnak, amelyben kerületenként keresztelik el az utcákat, a tulajdonnévi eredetűeket rövid indoklással, a névadó életútjának tömör bemutatásával is ellátva. Az első 8 nevet abból a 15-ből választották ki, amelyet Kiskecskemét új utcáinak szántak. Jó érzékkel meghagyták az összes nem személynévi előtagú javaslatot (6 db: Kiskunság, Kadarka, Rizling, Szőlő, Szüret, Vízmű), a sok személynév közül viszont csak Asztalos Jánosé és Herman Ottóé került volna fel az utcanévtáblákra. A Széchenyi városba szánt 16 utcanév közül - valamennyi személynévi, elsősorban a munkásmozgalom, a kommunista mozgalom harcosai, marxista szemléletű politikusok - hármat vettek át (Marx, Kun Béla, Molnár Erik), a Mátyás tér mellett két költő kapott utcát a tervezet szerint: Áprily Lajos és Szabó Lőrinc a Talfája közben pedig a drámaíró Csiky Gergely és a felvilágosult nyelvtudós író, forradalmár költő: Verseghy Ferenc. Felhasználták az Aradi vértanúk tere javaslatot is - a Rendőrfalu mellé szánták. A Magyar-Szovjet Barátság Tsz Tanyaközpontjába tervezett Búzakalász utca, Kertész utca és Sarló utca elnevezéseket szintén felvették a listára. Méhesfalu kertváros zömében szintén személynévi eredetű 15 utcaneve közül 6-ot vettek át (Bíró Lajos, Hankovszky Zsigmond, István király, Kocsis Pál, Szabó Kálmán, Tamási Aron u.) és két köznévi elötagút: Művész u., Néphadsereg útja). 74 BKMÖL XXIII. 556/b 5011/1969. Új utcanevekre összegyűjtött javaslatok, szám nélkül.