Bács-Kiskun megye múltjából 20. (Kecskemét, 2005)
TANULMÁNYOK - ERDÉLYI ERZSÉBET: A POLITIKUM TÉRHÓDÍTÁSA A KECSKEMÉTI UTCANEVEKBEN
1932-ben ismét előkerül ez a sokat vitatott elnevezés, de már egy másik utca neveként. Az akkor kiépülőben lévő Rendőrfalu 4 utcáját nevezte el a közgyűlés „az elszakított területeken lévő városokra való emlékezésül" 10 Zsolnai, Eperjesi, Lévai és Aradi utcának. Ám ennek az Aradi utcának a neve nem ment át a köztudatba, de még a hivatalos használatba sem. Még az 1948-as térképen is római számmal szerepel ez a négy utca. Az 1959-es névjegyzéken már a '19-es mártírról Németh Imre utcának elnevezett formában szerepel, azzal a megjegyzéssel, hogy Rendőrfalu VI. utcája volt. 11 1992-ben nem az Aradi utca elnevezést kapja vissza, hanem Bánáti utcára keresztelik át 12 (talán azért, hogy elkerüljék a részbeni névazonosságot. Tudniillik akkor már élt az Aradi vértanúk tere elnevezés egy másik városrészben, a Széchenyivárosban. Igaz, egy évvel később ez a szempont mégsem számított, ui. Bánáti tér nevet kapott egy olyan közterület, amely még csak a homogén névbokrosítás okán sem jöhet szóba, hiszen a városnak egészen más részén fekszik, Erzsébetvárosban 13 ) Az 1850-es Aradi utca névvariánsaként szereplő javaslat: „Bánátusinak is nevezhető" - némi alakváltozattal ugyan - 1992-ben megismétlődik. Az Aradi/Bánáti alternatíva miatt valódi irányjelölő funkciót sejtünk az elnevezések okaként, de ez csak az első esetben tűnik valószínűnek. A másodikként elnevezettről már biztosan tudjuk, hogy emlékállítás céljából született. (A régi dilemma tehát újra előkerülhet, csak éppen fordított előjellel: ti. az eredetileg irányjelölő Aradi utcáról azt gondolták, hogy emlékállító, a mostaniról meg azt, hogy irányjelölő. Pedig azon az úton igencsak nagy kerülővel lehetne Aradra vagy a Bánátba jutni.) 1.2. „A Lakiteleki út sehová se vezet" - avagy „meneteljenek tovább a lenini úton" Csaknem egy évszázaddal később ugyancsak országos visszhangot keltett az 1989-es rendszerváltozást követő nagyszabású átkeresztelési javaslat. A polémiával a Magyar Nemzet is foglalkozott. „A kecskeméti önkormányzat ülésén került sor annak az előterjesztésnek a megvitatására, amely az utcák és terek kommunista névadásának, valamint a túlhaladott régi elnevezések megváltoztatásáról készült. A több mint száz elnevezés megváltoztatásáról szóló javaslatot a testület 17 igen, 16 nem (három tartózkodás mellett) végül is elutasította. Az önkormányzat kormánypárti képviselői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben megfogalmazták, hogy az ellenzék elutasító magatartása következtében a városban megmaradnak a »kommunista történelemhamisítás és hősgyártás« nyomán kialakult elnevezések. Az ellenzéki képviselők sem arra kaptak megbízást választóiktól, hogy »csak meneteljenek tovább a lenini úton«. A Fidesz képviselője azt kifo10 BKMÖL IV. 1903/a Kecskemét Város Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: IV. 1903/a). 1932. 220. határozat. 345-349. " BKMÖL XXIII. 558/e Kecskemét Város Tanácsa VB Műszaki, Építési és Közlekedési Osztályának iratai. (A továbbiakban: XXIII. 558/e) ad. 910/1959. sz. 12 BKMÖL XXXII. 10 Bács-Kiskun Megye települései önkormányzatainak testületi iratai. Kecskemét Megyei Jogú Város. Közgyűlési jegyzökönyvek. (A továbbiakban: XXXII. 10) Kecskemét, 304/1992. KH. sz. 13 Uo., 447/1993. KH. sz. és 81.711/1993. sz. előterjesztés.
