Bács-Kiskun megye múltjából 19. (Kecskemét, 2004)

ASBÓTH MIKLÓS Kalocsa településszerkezetének kialakulása és a kalocsai városrészek, közterületek nevének változásai

19. század első éveiben alapított érsekuradalmi sörfőző üzemről kapta. Ko­rábbi neve Megyeház köz. Nevét a Tomori utca első házáról kapta, amelyben a 19. század középéig az úriszék működött, majd a 19. század második felétől a század végéig az ügyészségi börtönnek adott helyet. 586 Az épületet, mely mindenképpen a felső hatalom jelképe volt, a köznyelv (kicsit túlzóan) megye­háznak nevezte. 587 Megyeház köz volt * 1927. dec. 30-ig, utána az 1950-es évek elejéig Sárköz (2.). A Tomori utca és a Híd utca közötti részének neve 1880 kö­rül Sód köz volt. 588 A neve talán családnévből ered. 230. Sörös Imre utca. 1971. dec. 23-tól. 589 A Plébánia köztől a Szent Imre utcáig húzódó belvárosi utca a Hunyadi utca és a Petőfi Sándor utca között. Ebben az utcában is megfigyelhető a régi kalocsai utcák (Szent István király út, Petőfi Sándor utca, Hunyadi utca, Dózsa György utca) jellegzetessége: az elején kes­keny utca a végére kiszélesedik. Nevét Sörös Imre 590 (1817-1887) érseki könyvtáros, lelkészről kapta, akit az osztrák hatóságok az 1849. jún. 21-én a fő­székesegyházban elhangzott forradalmi prédikációja miatt 10 év börtönre ítél­ték, amiből 7 évet le is töltött. Korábbi nevei: 1900 előtt az utca két részből állt. A Plébánia köztől a mai József Attila utcáig terjedő rész neve Szép utca (név­eredete ismeretlen), a József Attila utcától a mai Szent Imre utcáig terjedő rész neve 1828 körül Mitre utca (Az utcanév családnévre, esetleg ragadványnévre utal. 1828-ban Horváth Mihály Mitre tüzkárosult segélyt kapott. 1833-ban Mitre Gábor hajdú volt az uradalmi fogháznál. A Mitre család feltehetően Kiskunha­lasi származású volt. 591 1900 előtt Kismészárszék utca volt. (A közelben lévő kisebb mészárszék után.) 1900. nov. 8-án a Szép utcát megrövidítették a Haynald Lajos utcáig, a levágott részt és a Kismészárszék utcát Víg utca néven összevonták. 592 Az utcanév eredetére két, közszájon forgó magyarázat utal. Az egyik szerint a vidéki gimnáziumi diákok nagy számban laktak az utcában és az ő vidámságuk adta az ötletet az utca elnevezésére. A másik szerint az utcában működő nyilvánosház körül zajló víg élet volt az utca névadója. Ez utóbbi ma­gyarázat nehezen fogadható el, mivel az utca nevét hivatalosan a képviselőtes­tület adta. Az 1927. dec. 30-án a Szép utcát és a Víg utcát Víg utca néven ismét egyesítették. 1938. márc. 21-én az utca neve Asztrik érsek utca lett. 593 (Eredetét 1. Asztrik térnél.) 1948. febr. 17-én 594 az utcát ismét két részre osztották. A Plébánia köz és a Haynald utca közötti részének a neve továbbra is Asztrik ér­sek utca maradt az 1950-es évek elejéig, a Haynald utca és a Szent Imre utca közötti része 1971. dec. 23-ig Mónus Illés utca lett. Az 1950-es évek elején az Asztrik érsek utcát hozzácsatolták a Mónus Illés utcához. ASBÓTH Miklós 1998. 73. Térkép 1881. KOLLÁNYI Ödön 1944. Térkép 1881. KVI 39/1971. T. sz. h. NLVK TÍMÁR Kálmán é. n. KN 1900. nov. 18. KOLLÁNYI Ödön 1944. BKMÖL XXII. 5. 1772. kig. 2. kgy. 1948. h.

Next

/
Oldalképek
Tartalom