Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)
HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA Kecskemét és Hetényegyháza egyesülése 1972-1982
II. Kecskemét Város Tanácsa Hetényegyházi Kirendeltsége területén utca és tér elnevezése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 12/1981. számú utasításával elrendelte Hetényegyháza községnek Kecskemét várossal - Kecskemét néven - történő egyesítését 1982. január 1-i hatállyal. Az egyesítés következtében Kecskemét városban több azonos nevü közterület került nyilvántartásba, ám ez az 1/1976. /III. 157 MT.-TH. sz. rendelkezés 2. §-a 11.1 bek. cl pontja értelmében nem volt lehetséges. Mivel ez a rendelkezés az utcanév megállapítást városokban a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága hatáskörébe utalja, a Kecskemét Városi Tanács V.B. 1982. július 1-i ülésén 4/1. napirendi pontként tárgyalta, 70/1982. V.B. számú határozatával pedig elfogadta a hetényegyházi új utcaneveket, figyelembe véve a tanácsi kirendeltség, a helyi pártszervezet, a Hazafias Népfront és a Honismereti Kör javaslatait és azon kérését, hogy az új utcanevek között szerepeljenek olyan - már nem élő - személyek nevei is, akik Hetényegyháza történetében áldozatos munkát végeztek. 44 Régi utcanév Új utcanév 1. Petőfi Sándor utca Hetény vezér utca 45 2. Úttörő utca Pajtás utca 3. József Attila utca Putnoki János utca 46 4. Hunyadi János utca Huszka Lajos utca 47 5. Bem József utca Barátság utca 6. Kada Elek utca Felber István utca 4 7. Rákóczi Ferenc utca Borsányi József utca 49 8. Jókai Mór utca Helikon utca 9. Arany János utca Tamási Áron utca 50 10. Mészöly Gyula utca Németh László utca 51 11. Néphadsereg utca Alkotmány utca 44 BKMÖL XXIII. 552. 1982. július 1-i ülés, 4/1. napirendi pont, 70/1982. V. B. számú határozat. 45 A hagyomány Anonymus alapján úgy tartja, hogy a honfoglalást követő időkben Taksony vezér a mai Hetényegyháza területét egy Hetény nevü igen nemes vitéznek adományozta. BODÓCS Gyula, dr. 1955. 4. 46 Putnoki János egyike volt azoknak a mindszenti „község-alapító" kubikusoknak, akik 1902-ben telepedtek le Hetényegyházán. Később a hetényi rezesbanda tagja, majd karmestere. Uo. 10., 18. 47 Huszka Lajos egyike volt azoknak a mindszenti „község-alapító" kubikusoknak, akik 1902-ben telepedtek le Hetényegyházán, sőt Fülöp Gergellyel ők voltak az első kiküldöttek, akik megtekintették a letelepedni vágyó mindszenti kubikusok részére kialakított telephelyet. Uo. 8. 48 Felber István 1925-től 1943-ig tanítóként működött Hetényegyházán. Uo. 22. 49 Borsányi (Bittner) József orvos 1937-ben telepedett le Hetényegyházán és haláláig, 1965-ig gyógyította a rászoruló hetényegyháziakat. A közéletben is jelentős szerepet töltött be. Uo. 20., 23., BKMÖL XXIII. 734. a. 1965. október 22-i ülés jegyzőkönyve. 50 Tamási Áron író 1934-ben és 1940-ben járt Hetényegyházán, megnézte az új szőlő- és gyümölcstelepítéseket és a Budapesti Hírlapban tudósítást közölt arról, „hogyan születik meg a futóhomokon a világhírű gyümölcs- és szőlő 'paradicsomkert'." BODÓCS Gyula, dr. 1956.15-16. 51 Németh László és Móricz Zsigmond 1935-ben parcellát vásároltak Hetényegyházán, de céljuk nem szőlőtelepítés volt, hanem „Irodalmi Helikont" akartak létesíteni. A Pesthez aránylag közeli terübten a tervek szerint erdei villanegyed épült volna. A második világháború megakadályozta a terv megvalósulását. BODÓCS Gyula, dr. 1962. [oldalszám nélküli kézirat]
