Bács-Kiskun megye múltjából 18. (Kecskemét, 2003)

HELYTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA Kecskemét és Hetényegyháza egyesülése 1972-1982

ség és a város összehangolt fejlesztése különösen indokolt volt. A városkörnyéki község nem tartozott járáshoz. Az ilyen községekkel kapcsolatos járási hatáskört és feladatokat a városkörnyék központját képező város (jelen esetben Kecskemét) tanácsának szakigazgatási szervezete látta el.

19 A Minisztertanács Tanácsi Hivatala az 1/1973. /II. 25./ számú határozatával 1973. április 15-i hatállyal Hetényegyháza községet Kecskemét városkörnyéki községévé nyilvánította, ettől kezdve a település a Kecskeméti Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága irányítása, ellenőrzése és felügyelete alá került.

20 Mivel a hetényiek korábban a teljes csatlakozás mellett foglaltak állást, a részleges megoldás nem elégítette ki őket, csalódottak voltak. A két település tökéletes egyesülésére még majdnem tíz évet kellett várni. A tényleges egyesülés és az azt megelőző tárgyalások (1979-1982) A tapasztalatok azt mutatták, hogy a kizárólag szakigazgatási vonatkozású területszervezési változás - vagyis a városkörnyéki községgé válás - a kölcsönös fejlesztési célok és lehetőségek feltárását, összehangolását nem biztosította kielégítően. Bár a hetényegyházi, a Kecskemét városi és a megyei párt- illetve tanácsi vezetés 1973 után is többször kísérletet tett a község és Kecskemét csatlakozásának előmozdítása érdekében,

21 de a megfelelő idő csak 1982-ben érkezett el arra, hogy a majdnem egy évtizede érlelődő vágy valóra váljon. Az egyesítés előkészítése azonban már 1979-ben megkezdődött, mikor is a csatlakozás kérdése Kecskemét város éppen készülő általános rendezési tervének kapcsán vetődött fel. Az egyesülés lehetőségét vetette fel a kormányzati szintről elindított országos településfejlesztési koncepciók átfogó felülvizsgálata is, amely az urbanizáció és az agglomeráció fejlesztésének szükségességét hangsúlyozta. Gódor József, Kecskemét Város Tanácsának elnöke 1979. január 20-án kelt levelével a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökéhez, dr. Gajdócsy Istvánhoz fordult, azzal a kéréssel, hogy Hetényegyháza község Kecskeméthez való csatlakozására vonatkozó igényeket támogató javaslattal a kormányzati szervek felé továbbítsa.

22 Gódor folyamodványában az egyesítést területi, gazdasági, társadalmi és településpolitikai indokokkal is alátámasztotta. A területi indokok között szerepelt, hogy Hetényegyháza közigazgatási területe mélyen benyomult Kecskemét igazgatási területébe (a közös határ hossza 14 km), így az általában tömör, zárt területi egység helyett Kecskemét határterületét szeszélyes alakúvá tette. A két település központi belterületeinek légvonalban mért távolsága kb. 4,5 km volt, amely a Széchenyi-város területeinek beépítése után még tovább csökkent. A gazdasági indokok között a városi tanácselnök kifejtette, hogy Hetényegyháza lakosságszáma nem elegendő ahhoz, hogy ott a korszerű ellátás köve19 BESNYŐ Károly, 1973. 776.; KÖZPONTI Statisztikai Hivatal, 1978. 23. 20 BKMÖL XXIII. 734. a. Az 1974. február 21-i ülés jegyzőkönyve. Beszámoló a Hetényegyházi Tanács és Végrehajtó Bizottság 1973. évi tevékenységéről, (melléklet) 21 Ezek a kísérletek jegyzőkönyvileg nem követhetők nyomon. A kijelentés forrása: Jelentés Kecskemét város és Hetényegyháza község egyesítésével kapcsolatban. A Községi Tanács 1981. május 5-i ülésére készítette a Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 2. (Irattár, Hetényegyháza iratai, 1652/1981 szám alatt.) 22 Kecskemét és Hetényegyháza közigazgatási egyesítésének indoklása. Gódor József Kecskemét Város tanácselnökének 1979. január 20-án kelt, 30.260/1979. IV. számú levele Dr. Gajdócsy István Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökéhez. (Irattár, Hetényegyháza iratai, 1652/1981 (1697/1979.) szám alatt.)