Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

Domonkos János főmérnök közölte, hogy csak néhány hete van itt, ha akarják, lemond. De nem akarták, megerősítették. Ezután megtörtént a jelölés, és a választás. Üzemrészenként három-négy jelölt került be a munkástanácsba, az üzemrész létszámától függően. 41 tagja lett így a testületnek. Rögtön megtartották az első ülést is a kugliteremben, ahol elnökséget választottak. Pullay Béla lett az elnök, Homoki László a másodelnök, titkár pedig egy asszony. Igazgatói tanácsot is választottak, benne az igazgató, főkönyvelő, főmérnök. Utána küldötteket választottak a városi nemzeti bizottságba, Pullay Béla és Homoki László személyében. Igazgatónak Erdélyi Károlyt választották, Nagy László korábbi igazgatót leváltották. Gyárőrséget is szerveztek, vezetője Jámbor János lett, váltásparancsnok Szűcs István és Bús István, mindketten párttagok. Ekkor még fegyvertelenül adtak szolgálatot, de Szűcs István hamarosan hozott nyolc puskát a pártbizottságról. Küldöttségek jöttek más üzemekből, felhívták őket az oroszok kivonásáért hirdetett sztrájkhoz való csatlakozásra, amit meg is tettek. A gyűlést a Szózat eléneklésével fejezték be, és az újonnan létrejött munkástanács intézkedett a raktárak, helyiségek lezárásáról, valamint arról, hogy engedély nélkül csak a bentlakók, a munkástanács tagjai és a vezetők léphetnek a gyár területére.

138 A Gépgyárban a munkástanács ülést tartott, a vége felé megjelent az EMUK küldöttsége Bognár Ferenc vezetésével. Bognár beszédet tartott, majd felolvasta az általuk összeállított követeléseket, mely a szovjet csapatok kivonását, a dolgozók követeléseinek teljesítését és Magyarország szuverenitásának és függetlenségének megteremtesését szorgalmazta. Felhívta a Gépgyár munkástanácsát és dolgozóit, valamint az ott lévő többi üzem képviselőit, hogy csatlakozzanak a követelésekhez, és sztrájkoljanak, amíg teljesülnek azok. Utána más üzemeket is felkerestek hasonló célból.

139 Ezen a napon alakult meg a Kecskeméti Katona József Színház Forradalmi Bizottsága is a színház társulati ülésén.

140 A testület vezetője Csorba István lett. A tagok: Veszprémi László, Radó Vilmos, Vereczkei Elek, dr. Baán Lászlóné, Százfaji György. Követelték az igazgató és a párttitkár eltávolítását, Radó Vilmos azonban feleslegesnek tartotta ezt. A színház homlokzatáról eltávolították a vörös csillagot, majd kitűzték a magyar zászlót, és elénekelték a Himnuszt. Délután a megyei tanácson a vezetők összehívták a dolgozókat, egy időre Dallos Ferenc is megjelent a gyűlésen. Nemecz Gyula, a tanács alapszervezetének párttitkára ismertette a munkástanács megválasztásának célját. A megyei tanács munkástanácsának vezetője dr. Bruncsák András lett. A városi tanácsnál is alakult munkástanács, melyet később forradalmi tanácsnak neveztek. Érmek elnöke Ballai Ferenc lett.

141 A nap talán legfontosabb eseménye a forradalmi katonai tanácsok megalakulása 138 KMB B 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. 139 HL BKB B 24/1958. Lukács András pere. Zabtahoczki Pá! 1957. február 8-i kihallgatási jegyzökönyve. 140 HL SZKB B 281/1957. Mádi Jenő és társai pere. 141 BKMÖL Az MSZMP BKMB Archívuma 1. f. 918. ő. e. szn. irat.