Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

gazdájuk véleményének kikérése előtt kijelentette: "Miután az Újvidéken megtartott nagy nemzetgyűlésen kimondatott, hogy ezen területek Magyarországtól elszakadtak, a házasságkötéseknél használt magyar nemzetiszínű jelvények használatának minden jogi alapja megszűnt."

114 Közben 1919. december 27-én azok a polgárok, akik a szerbek elől elmenekültek, vagy a területről kiutasították őket, Budapesten megalakították Baja thj. város Budapesten működő tanácsát. Ez a testület a Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája elnevezésű szervezet inspirációjára jött létre. Ez a tanács több előterjesztést juttatott el a miniszterelnökhöz. 1920. szeptember 4-én szóvá tették, hogy a párizsi békeszerződés Baját meghagyta csonka Magyarországnak, de a szerbek mégsem ürítették azt ki, sőt újabb 20 évi megszállással fenyegetőznek, és "... Rászabadították a szerbek a város lakosságára a világ népeinek legaljasabb söpredékét, a bolsevistákat..." Végülis a nagyhatalmi nyomásra a szerbek 1921. augusztus 22-én vonultak ki Bajáról valamint közvetlen környékéről, és itt is visszavette a közigazgatást a magyar hatóság.

11 A nagyhatalmak döntése értelmében a magyar békedelegáció 1920. június 4-én kénytelen volt aláírni a trianoni békeszerződést. Ennek értelmében Magyarország területe, amely Horvátországgal együtt 325 411 négyzetkilométer volt, harmadáranegyedére zsugorodott, és így 92 963 négyzetkilométerre csökkent. Tekintettel arra, hogy a békediktátum nem vette figyelembe sem a lakosság etnikai összetételét, sem a korábbi közigazgatás határait, a közigazgatás terén rendkívül nagy gondok jelentkeztek. Az egyes megyék és járások között meglévő korábbi kirívó egyenetlenségek újabbakkal gyarapodtak. A trianoni szerződés szerint az egykori Magyarország 63 vármegyéjéből mindössze 10 maradt teljes egészében az új határok között.

116 A szomszéd országokba került teljes egészében 28 megye, és a szomszédos országok között osztódott meg 25 megye.

117 Az ország egészét sújtó elszakítások, stratégiailag fontos közlekedési gócpontok leválasztása, ipari és kereskedelmi centrumok, alapvető nyersanyag- és energiaforrások elszakítása mellett Magyarország csaknem felét érintette valamilyen formában a megyék és a járások megcsonkolása is. Éppen ezért szükségessé vált több vármegye összevonása, amit az 1923: XXXV. tc. alapján hajtottak végre. A nemzetgyűlés döntése értelmében ezután Magyarországon 25 vármegyei törvényhatóság működött. 18 114 Valamivel körültekintőbben járt el Sándor trónörökös, aki 1920. január 16-án Párizsból megérkezett, és átvette a kormányzást. A szkupstinában kijelentette, hogy Bács-Bodrog és Baranya vármegye hovatartozása még nem dőlt el, a délmagyaroszági határokat a békekonferencia még nem állapította meg. Ugyanakkor hangoztatta, hogy ő csak úgy egyezne bele a jelenlegi határok visszavonásába, ha a békekonferencia koncessziót adna a baranyai szénbányákra, valamint Bácska és Baranya fölösleges termését rekompenzációs alapon kötnék le, illetve gazdasági szövetséget kötnének. FALUDI Gábor GERGELY Ferenc, 1989. 294-296. 115 FALUDI Gárbor - GERGELY Ferenc, 1989. 296-298. 116 Békés, Borsod, Fejér, Hajdú, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Somogy, Tolna és Veszprém. 117 1920 és 1930 között több kisebb határkiigazítás történt. 118 1. Abaúj-Torna, 2. Bács-Bodrog, 3. Baranya, 4. Békés, 5. Bihar, 6. Borsod és Gömör-Kishont, 7. Csanád, Arad és Torontál, 8. Csongrád, 9. Fejér, 10. Győr, Mosón és Pozsony, 11. Hajdú, 12. Heves, 13.Jász-Nagykun-Szolnok, 14.Komárom és Esztergom, 15.Nógrád és Hont, 16.Pest-Pilis-Solt-