Bács-Kiskun megye múltjából 14. (Kecskemét, 1998)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig
A Solt-szék, majd később Solt megye területén a kunok is megtelepültek. Szorosan kötődött a megye történetéhez a kialakuló kun székszervezet több eleme is. Különösen a Csertán-nemzetség Halas-széke, valamint a Kecskemét-szék területétől nyugatra élő kunok Hontos széke és a királyné Csepel szigeti, olykor a Csepel sziget környéki kunjai is kapcsolatba kerültek e megyével. 88 Kétségtelen tehát, hogy a Solt szék a nemesi vármegye fejlődésének eléggé egyedi útját járta végig. Mint több más megyénk, minden bizonnyal ez is az egyik életerős megyének az expansioja révén jelent meg. Tehát hosszú időn át mint Fejér megyének egy része létezett, és lakosságának erőteljes növekedése, a megye központjának távolsága, a közlekedési nehézségek és a prédiális nemesség itteni viszonylagos súlya együttesen eredményezte azt, hogy Solt központtal a XVI. század elejére egy ténylegesen önálló megyévé tudott szerveződni. G/ Kunság Az e fogalom alá eső Mohács előtti terület földrajzilag igen nehezen írható le, mivel történelme során sosem volt összefüggő egység. Már a XIII. század derekán is viszonylag távoli országrészeket kaptak meg a kun nemzetségek. A XIV-XV. században szálláshelyeik számottevően változtak, és a török kiűzése után pedig a Jászság, a Nagykunság és a Kiskunság földrajzilag egymástól távol eső területei szerveződtek az un. Hármaskerületté. Maga a Kiskunság is több egymással nem is érintkező mezővárosból, településből, pusztából állott. Bár kétségtelen, hogy a zömmel megyénkhez tartozó egykori Kiskunság nagyobb része a Homokhátságon volt található, de Kunszentmiklós, Lacháza, Szabadszállás és Fülöpszállás határának jelentős hányada is a Duna melletti lapályon van, Dorozsma pedig Szegednél a Tisza közelében található. Ma már igen nehéz felidézni, milyen is lehetett a mai Homokhátság a kunok betelepülése idején. Egyértelműen dokumentálható, hogy a XVIII. század második felében és a XIX. században a túllegeltetés következtében elszabadult futóhomok hatalmas olyan területeket borított be, amelyek korábban lényegesen kötöttebb szerkezetűek, és jobb termőképességűek voltak mint ma. 89 Minden bizonnyal legelőként is 88 HORVÁTH Lajos, 1995. 66-69. Felhívja a figyelmet arra is, hogy ez az egész székszervezet az ország közepén az esetleg székké degradálódott Solt megyével, prédiális nemesi székeivel, jász, kun székeivel mintha közigazgatási modell voltában összefüggene, és ezért csak együtt volna vizsgálható. II. József már 1788-ban sürgette, hogy a futóhomok megfékezése érdekében az országos főhatóságok hozzanak hatékony intézkedéseket. Ezek elmaradása miatt a következő évtizedek országgyűlésein visszatérő gondként jelentkezett a futóhomokkal szembeni küzdelem. Az okozott kár rendkívüli nagyságára jellemző, hogy Pest megyében 1791-ig 21 négyzetmérföld területet borított el a homok és tett hosszú időre hasznavehetetlenné. Csak Kecskemét határában kb. 12 négyzetmérföldnyi részt hódított el a futóhomok, amely a város megyényi határának 17 %-át képezte. SZABÓ Kálmán, 1986. 337-338.
