Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Ö. Kovács József BETELEPEDÉS ÉS LAKOSÍTÁS KECSKEMÉTEN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN (Különös tekintettel a zsidók helyzetére)

Andrássy Gyula miniszterelnök 1870. január 24., február 7., március 14., 19. Eötvös József vallás és közoktatásügyi miniszter 1870. január 24., február 7., Horváth Boldizsár igazságügyminiszter március 14., 19. 1870. január 24., február 7. Péchy Tamás közlekedési miniszter Tisza Kálmán országgyűlési képviselő Miklósy Gyula Szapáry István volt főispán Jókai Mór 1876. július 24. 1876. július 24. 1884. december 5 1890. október 14. 1893. április 24. * * * Kik, mikor és honnan jöttek Kecskemétre a XVIII-XIX. században? — erre igyekeztünk válaszolni nagyrészt egy alapforrás alapján. Természetesen csak a felszínt érintettük, a kérdés gazdaság- és társadalomtörténeti együttes vizsgálatát folytatni kell, annál is inkább, mert még az igazi nagy feladat, a befogadó szerkezet alapkutatásai sem készültek el. Jó lenne közelivé és konkréttá tenni a parasztpolgári fejlődésnek nevezett folyamat képét is. A többek által jól feldolgozott és érintett kertkultúrás, tanyás gazdálkodás ismerete mellett behatóbban kellene vizsgálni a nem ebbe a körbe tartozó tényezőket. Meg kell válaszolni, hogy mekkora eltartóképességgel rendelkezett a történeti táj (területi- ökonómiai- szociális) egysége, mert hiszen például ennek függvényében alakulhat a településhálózat. Hogyan és milyen társadalmi csoportok hangsúlyos szerepével ment végbe a polgárosodás folyamata? Mindezek azonban csak kiragadott általános kérdésfelvetések, amelyekre pontos, személyre lebontott vizsgálatok helyi eredményeivel lehet válaszolni. Vagyis, így lehet talán konkréttá tenni és igazolni Polányi ismert tételét, amit a téma szempontjából különösen megfontolásra érdemesnek tartunk, miszerint „az emberi gazdaság általában beleszövődik az ember társadalmi viszonyaiba. Az ember nem úgy cselekszik, hogy az anyagi javak birtoklásával kapcsolatos egyéni érdekét óvja, úgy cselekszik, hogy társadalmi helyzetét, társadalmi jogait, társadalmi javait óvja meg. Az anyagi javakat csak annyira becsüli, amennyire ezt a célt szolgálják." 11 11. A kérdésfelvetésekre inspiráltak többek között Beluszky Pál, Erdei Ferenc, Für Lajos, Tóth Tibor munkái.; Id.: Polányi Károly: 1976. 54.