Bács-Kiskun megye múltjából 12. (Kecskemét, 1993)

Ö. Kovács József BETELEPEDÉS ÉS LAKOSÍTÁS KECSKEMÉTEN A XVIII-XIX. SZÁZADBAN (Különös tekintettel a zsidók helyzetére)

Svájc: 1 fő 1 cukrász Ugocsa: lfő 1 vegyeskereskedő Ung: Ungvár: lfő 1 izraelita A táblázat adatait érdemes összevetni az 1900. évi népszámlálással, amely a magyar korona területén született jelenlevő népesség születési helye szerint felsorolja a törvényhatóságokat és számunkra Kecskemét esetében egyéb ismereteket is nyújt. Ekkor is uralkodóan magas volt a helybeli születettek száma (az 57812 fős lakosság 78%-a), őket követte a Pest—Pilis—Solt—Kiskun megyei és a jászkunsági adat. Ezután azonban Zala (1%), s nem sokkal utána Veszprém megye következett. Mindezek ismételten mutatják a lakosítási könyv hiányait is, ám ugyanakkor megmagyarázható a térkép (Zala és Veszprém) adataival szembeni magas szám. A századforduló előtti magyar társadalmat is megrázta a belső mobilitás és különösen a kivándorlás. Az 1875-től fellépő filoxéravész jórészt tönkretette a hagyományos borvidékek szőlőtermesztőit, akiknek vándorbotot kellett ragadniuk. Ismerten ekkor történtek meg az új homoki szőlőtelepítési akciók is. így például Kecskemét határában a svájci állampolgárságú Wéber Ede vezetésével (többek között Eötvös Károly és Jókai Mór buzdítására) egy részvénytársaság 2000 holdat szándékozott szőlővel beültetni. 1892-ben 105 család (501 fő) érkezett Helvécia szőlőtelepre, 418 fő Zalából, 83 fő pedig Veszprém megyéből. Ok a szerződés szerint kecskeméti polgárjogot kaptak, bár a település az idők folyamán önálló község lett, A szervezett telepítési akció a dunántúli vonatkozásokon túl arra is példa lehet: hogyan vált ismételten jellemzővé a XIX. század második felétől az egyéni helyzetváltoztatást felváltó tömegszerű mozgás. 0 Kényszerűség miatt a vizsgálatba bevonható 722 főnyi népességet az alábbi foglalkozási kategóriákba osztottuk be, a zsidókat azonban — sajátos jogi helyzetüknél stb. fogva — kihagytuk ezen számításból és külön tárgyaljuk az ezzel kapcsolatos kérdést. 9. Ld. 1900. évi népszámlálás 11. tábl. A magyar korona területén született jelenlevő népesség helye törvényhatóságok szerint. In.: Magyar Statisztikai Közlemények. 1907. 50-87.