Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - TÓTH Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatosan

haza és ne kényszerítsülc ittmaradásra olyan romantikus célzatokkal, hogy Budapestet körülvegyük ízes magyar néppel a svábság helyett

22 Valószínűleg az országos jÖldbirtokrendezö tanács már látja, hogy milyen tömeggel kell számolni a Tiszántúlon áttelepítésre váró, ottjoldhöz nem jutott proletárokkal. Ne feledkezzünk meg Mezőkövesd, Zala munlcásnépérél, talán itt is maradnak olyan elemek, akik számítanak arra, hogy itt, a kiürített sváb falvakban kapnak földet és birtokot. Valószínűleg lesz majd jelentkező a svábok gazdaságaira. Azonban gondoljuk azt, amikor ennek a kérdésnek a megoldását mérlegeljük, hogy ez nemcsak külpolitikai kérdés annyiban, hogy mit szólnak ehhez a szövetséges hatalmak (mert én is állítom, hogy a szlovákok, ha eltökélt szándékuk a magyarság áttétele a határon, akkor megcsinálják anélkül, hogy mi a svábsághoz hozzányúlnánk), de úgy értve, hogy mik a lehetőségek a szövetségesek elgondolásaiban, hogy mit tudunk a svábokkal csinálni, hanem szállítási kérdés is. És mikor az várható, hogy gördül vissza a Vörös Hadsereg egy része (nem tudom meddig tart Németország megszállása és milyen erőkkel, de bizonyára számolnunk kell azzal, hogy a Vörös Hadsereg egy része Magyarországon keresztül távozik haza és akkor úgyis igénybe veszi megmaradóit vagon és mozdony parkunkat,) milyen lehetőség kínálkozik arra, hogy az áttelepítésre szánt és az ország különböző részein ma élő foldigénylöket átvihessük a Dunántúlra. Mert azt úgy megoldani, hogy először kitelepítjük a svábokat és helyükbe nem telepítünk rászoruló igényjogosultakat, azért sem lehet, mert mikor kiürítenek egy ilyen községet, akkor a szomszéd község egyszerűen rámegy "a falura és nagy zabrálás kezdődik és elhordanak mindent, bútort, eszközöket, stb. Tehát üresen nem maradhatnak, ezt gazdasági okokból sem lehet. Mert nem lehet, hogy ezek a községek üresen, vagy a határ gazdátlanul maradjon. A kettőt össze kell kapcsolnunk, a volksbundista svábok amikor elhagyják a falvakat, azonnal a helyükre kell telepíteni azokat az elemeket, akik erre a célra az Országos Földbirtokrendező Tanács által kiválasztatnak. Ez a kérdés valóban olyan, amely olyan kihatásokkal lehet, ha nem csinálják meg okosan, amelyeket sokáig nyöghetünk. De ha elnézőek leszünk a svábsággal szemben és megbocsálóak, ha nem úgy intézzük el ezt a kérdést, hogy egyszer s mindenkorra oldódjék meg a magyarság és a svábság rendezetlen viszonya, akkor félek, hogy azok, akikkel elnézőek voltunk, de megérdemelték volna a kemény ítéletet, büntetést, megint megzavarhatják azt a viszonyt, amelyet nekünk itt minden körülmények között rendeznünk kell, hogy végre egyszer saját országunlcban békésen élhessünk. gróf Teleki Géza vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nagyon röviden szeretnék csalc a kérdéshez hozzászólni. Teljesen egyetértek a két előttem felszólalónak azzal az álláspontjával, hogy ez nem egy sváb 22. Megdöbbentő a résztvevőknek a bukovinai székelyekről és az Erdélyből menekült székelységről a sommás, ellentmondásos, elítélő véleménye. Kollektív módon ítélik meg a népcsoportot, sokszor a magyar állam részéről felmerült hibákért — ezeknek az embereknek mást ígértek, mint amit valójában biztosítottak -, is őket téve felelőssé.