Bács-Kiskun megye múltjából 11. (Kecskemét, 1992)

Források - TÓTH Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatosan

tes vidékeket, nem tudnak velük bánni és a vége az lesz, hogy az ottani magyar lakossággal is konfliktusok lesznek, mert egyébként a magyarok, akik odajöt­tek, részben rendes mezőgazdasághoz értő szorgalmas magyarok. Összefoglalva tehát, ne csináljunk junktumot a magyarországi németek kérdése és a csehszlovákiai magyarok kiutasítása között, másodszor ne engedjük meg, hogy itt általános németüldözés jelleget kap­jon a dolog, ezenfelül sürgősen a SzEB % orosz tagozatához kell fordulnunk, mert az ö beleegyezésük nélkül nem tudjuk megoldani a kérdést. A kérdés nincs megoldva azzal, ha ezektől a fasisztáktól elvesszük a jöldet és egyébként itthon hagyjuk őket, mert ez minden magyarellenes törekvésnek és minden reakciós törekvésnek is a magva lehet. Hitler azzal fogta meg őket, hogy fejenként 50 holdat ígért a bevonulóknak, most minden reakció azzal fogja meg, hogy visszakapják a földet. Örökös tüske lesz a magyarságban. Nemzet­közi részt tisztázni kell, tehát azt, hogy hova lehet őket vinni. Amikor ez megvan, a maximális humánummal és a magyar nemzet érdekeinek teljes szem előtt tartásával a kérdést el kell intézni. Kovács Imre Nagyon helyes az a felfogás, hogy a sváb kérdésből ne faji kérdést csinál­junk, hanem politikai kérdést A magyarság nem engedheti meg magának azt, hogy az elmúlt év szörnyű zsidó deportációja után, amikor tisztára faji alapon ítélték meg, egy újabb faji kérdéssel haragítsa magára a nemzetközi közvéle­ményt. Nagyon helyes tehát, hogy elválasszuk a faji kérdéstől a sváb kérdést és politikai kérdéssé tegyük. Talán ezt közép-európai viszonylatban kellene megcsinálni, hogy kedvezően ítéljék meg rólunk a kitelepítést. Mi már a Szabad Szóban el is határoztuk, hogy egyik külpolitikai cikkírónktól jön írás, amely rámutat, hogy nemcsak Magyarországon van ez a kérdés, hanem a szomszéd államokban is és olyan formában tárgyalja, hogy ez elsősorban politikai fasisz­ta kérdés, amelyet nem kell oldanunk. Tehát most itt marad a probléma, hogy a svábok közül kiket telepítsünk ki és az kialakult a beszélgetés folyamán ma, hogy a volksbundistákat. A Volksbund-tagokat annak idején Keresztes-Fischer belügyminiszter megfosztotta az állampolgárságtól, illetve akik beléptek a Volksbund-tagok közül az SS-alakulatokba. Sztójay az állampolgárság megvo­nását hatálytalanította és ezek megint teljesjogú magyar állampolgárok lettek. A magyar demokrácia, illetve az Ideiglenes Nemzeti Kormány ott hibázott sze­rintem nagyotamikor a Németországnak szóló hadüzenet proklamálása után azonnal nem intézkedett, hogy ismét megvonja az állampolgárságot ezektől az SS-be besorozott német, illetve sváb magyar állampolgároktól és rögtön nem állított fel számukra internáló táborokat, ahova be lehetett volna terelni akár a hozzátartozókkal együtt őket, vagy ha ezeket nem lehetett itthon fogni, mert nem voltak itthon, akkor csak a hozzátartozókat. Kellett volna internálni őket, mert ma mi a helyzet. Budaőrsön voltam ma délelőtt és a foldigénylő bizottsá­gok elnökével beszéltem, hogy hogyan történik a birtokok kisajátítása volksbun­dista sváboktól. Elmagyarázta a technikai részét és bejön a beszélgetés során egy sváb és valaki nevét említi és azt mondja az elnök, igen ez is SS-ben volt, de kényszerítették erre. Tehát ma már nem ítélhetjük meg ügy a szerepét, mint aki tényleg SS volt, és így a földjét meg kell hagyni, mert nem önként ment, hanem

Next

/
Oldalképek
Tartalom