Bács-Kiskun megye múltjából 9. - Közművelődés (Kecskemét, 1987)

KEMÉNY János—PINTÉR Ilona: A közművelődés Kecskeméten a dualizmus korában

napi iskolákban folyt. 1861-től annyi változás történt, hogy a legfontosabbnak tekintett tantárgyat, a rajzot szaktanár tanította. Ebben az évben ugyanis a város a két gimnáziumhoz közös rajztanári állást szervezett. A gimnáziumi rajztanár feladata volt az iparostanoncok tanítása, sőt a téli hónapokban a segédek rajzbani továbbképzése is. A kereskedőtanoncok részére a kereskedők testülete állította fel az iskolát, amely a kereskedőtanonc-iskola megnyitásáig, 1884-ig működött.

79 A tanonciskola felállításának kérdése 1868-ban került napirendre. Ekkor küldte meg az Országos Magyar Iparegyesület az ország nagyobb városaiban alapítandó ipariskolák ügyében kidolgozott szervezési javaslatát. Ezt a közgyűlés azzal adta ki a tanügyi bizottságnak, hogy a város kész ipariskolát létesíteni. A bizottság feladata az érdekelt egyesületek, társulatok, testületek képviselőinek összehívása és felvilágosítása, felajánlások kérése, valamint az iskola felállítására vonatkozó tervezet elkészítése volt.

80 Az iskola létrehozásának szükségességét indokolta az a tény, hogy az egyetlen városi rajztanár nem tudta megfelelően ellátni a rá háruló feladatokat a vasárnapi iskolában. 1867-ben pl. a ref. vasárnapi iskola iparostanoncai egyáltalán nem tanultak rajzot.

81 A tanügyi bizottság a tanoncoktatásról készített jelentését 1869 elején terjesztette a th. bizottság elé. A rajzoktatásnál tapasztalt mulasztásokat a városi rajztanár túlterheltségével magyarázták. A gimnáziumi rajzórák száma az 1867/68-as tanévben heti 8—8 volt, a következő években pedig már 11—11, ami azt jelentette, hogy a tanoncok oktatása méginkább háttérbe szorult. Ezt úgy próbálták meg ellensúlyozni, hogy a tanoncok számára a ref. gimnázium épületében rendeztek be rajztermet. A th. bizottság megállapította, hogy a ref. gimnázium épületében kialakított vasárnapi iskolai közös rajzterem nem elegendő a tanoncok befogadására, mert „az asztalok és székek száma megközelítőleg sem kielégítő arra, hogy a tanórák alkalmával a tanoncok rajzolással foglalkozhassanak". Ezért feladatul adta a tanügyi bizottságnak, hogy készítsen javaslatot az összes tanoncot befogadni képes rajzterem felállításáról és felszereléséről.

82 De a tanoncoktatás terén nemcsak a rajzoktatás kérdése volt megoldatlan. Katona Zsigmond, a Kecskeméti Iparegyesület igazgatója panaszolta 186979 PÁSTHY: Kecskemét közoktatásügye a múltban és jelenben.Kecskemét, 1899. 132— 133. 1. — Az 1860-as évek végén a nőegylet létesített a városban egy ún. nőipariskolát, ahol varrni tanították a lányokat. Az iskola háromosztályos volt. Az első osztályban kötést, horgolást, hímzést és csomózást tanítottak, a másodikban fehérnemüszabást és -varrást, a harmadikban felsőruhaszabást és -varrást. Kecskeméti Lapok, 1894. február 18. 1.1. 80 Közgyűlési jkv. 165/1868. 81 Ua. 470/1868. 82 Ua. 79/1869. 2" 19