Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

radalom itt maradt vezetőinek és résztvevőinek a felelősségre vonása volt A büntető-felelősségre vonó eljárások lehetséges formái közül a Duna mindkét partján a törvényszéki ítélkezés és a hadisarc kivetés vált általánossá. Az elfogott ellenforradalmárok és a felkeléssel szimpatizálók ügyeinek a kivizsgálása már a fegyveres harcok idején megkezdődött, s július közepéig elhúzódott.

380 Az ítélethozatalban a Tanácsköztársaság igazságszolgáltató szerveinek mindhárom típusa (forradalmi törvényszék, katonai forradalmi törvényszék, rögtönítélő forradalmi törvényszék) részt vett.

381 A Csepeli Forradalmi Törvényszék a ráckevei, a Kiskunhalasi Forradalmi Törvényszék a soltvadkerti, a III. tengerész zászlóalj Katonai Forradalmi Törvényszéke az akasztói, a Szekszárdi Forradalmi Törvényszékből alakult Rögtönítélő Bíróság a dunántúli, a Braun Mór, Lévai Oszkár, Gábor Károly összetételű Rögtönítélő Törvényszék a kiskőrösi ellenforradalmarok felett ítélkezett.

382 A csepeli bíróság 3, a tengerész zászlóaljé 2, a szekszárdi 6, a kiskőrösi 3 halálos ítéletet hozott.

383 Törvényszéki ítélethez nem köthető egy-egy kivégzés történt Kecelen és Ersekcsanádon.

384 A legtöbb halálos ítéletet a Szamuely Tibor elnöklete alatt működő Rögtönítélő Forradalmi Törvényszék hozta. Tasson 3, Hartán 1, Solton 14, Dunapatajon 12, Kalocsán 22 ellenforradalmárt végeztetett ki.

385 Az ellenforradalmi korszak publicisztikájával és történetírásával szemben

386 megállapítható, hogy a forradalmi törvényszékek általában nem találomra válogatott embereket akasztottak vagy lőttek agyon. A letartóztatandó felkelők és szimpatizánsok listáját mindenütt a forradalmi csapatokkal viszszatérő direktóriumi tagok, ül. a korábban a községben tartózkodó politikai 380 Proletár, 1919. júl. 23. 43. évf. 33. sz. 3. old. és K. BALOGH, 1964. 197. old. 381 A szocialista bíróságok funkcióinak és eljárásmódjainak azonosságaira és különbözőségeire lásd SABLÓS, 13—32. old. 382 PmL. PPSKk Vm. Törvényhatósági Biz-nak Közgyűlési jkv-e. 1919. 457 .sz. 41—42. old. és 48. old.; VÁRY, 4., 39. és 85. old.; SARLÓS, 131. old. 383 U. o. 384 VÁRY, 80—81. old. és Az ellenforradalmár. 1939. júl. 5. 1. évf. 7. old. 385 PmL. PPSKk Vm. Törvényhatósági Biz-nak Közgyűlési jkv-e. 1919. 457. sz. 28—29., 30. és 31. old.; KN. 1919. szept. 10. 43. évf. 47. sz. 4. old.; B—KmL. Kalocsa, kig. ir. 283. 2451, 3001—3006/1919. és WINKLER, 145. old. Más források szerint Dunapatajon 14, ill. 16 halálos ítéletet hoztak. Vö. VÁRY, 42—43. old., ill. PIA. 609. f. 35/1919. sz. n. 1. 6. e. 18. old. 386 Pl.: HUSZÁR Károly: A proletárdiktatúra Magyarországon. Bp. 1920. Újságárus. 219. p. 42. old.; TARJÁN, 30—32. old.; LÁBAY, 11. old.; GÁL Imre: A polgár a viharban. Bp. 1937. Duna Könyvkiadó. 271 p. 217— 228. old.; SZABÓ, 203—204. old. GRATZ Gusztáv: A forradalmak kora (Magyarország története 1918—1920). Bp. 1935. 143—144. old. stb.