Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

két megye karhatalma, valamint a déli demarkációs vonalról és a tiszai frontról elvonható századnyi erők együttesen sem képesek. A felkelés elfoj­tása, de legalábbis lokalizálása pedig egyre sürgetőbb feladatként jelentke­zett, mert június 20-án délután már a Csepel-sziget egy részét is az ellenfor­radalmárok tartották birtokukban. S ez rányomta bélyegét a főváros han­gulatára is. Amikor 20-án délelőtt Erdélyi Mór a Tanácsok Országos Gyűlé­sén feltette a kérdést: ,,Mert ... mi is először a burzsoázia ma", néhányan izgatottan kiabáltak közbe: „Ráckevénél megláthatja. Nézze meg. (zaj.)". 309 Egy az ellenforradalmi csoportok ellen bevethető, a feladat sikeres megoldá­sához szükséges komoly ütőerejű katonai expedíció létrehozása azonban tartalék csapattestek híján nem kevés akadályba ütközött. Említettük már, hogy a II. számú (Budapest vidéki) vörösőr kerületi parancsnokságnak nem voltak mozgatható erői. A legtöbb, amit tenni tudott, az az volt, hogy a fel­adat elvégzésével kecskeméti ezredét bízta meg. Amint látjuk, a kecskeméti vörösőrezred erői ehhez elégtelenek voltak. A Vörös Őrség Országos Főpa­rancsnoksága a kerületekbe beosztott egységein kívül szintén nem rendelke­zett számottevő fegyveressel. Diszponált ugyan még az ún. központi alaku­latok (pl. Jakab-zászlóalj, Fabik-csoport) fölött, ezek azonban az utóbbi hetekben vidéki állomáshelyeiken tartózkodtak. Visszarendelésük esetén félő volt, hogy saját körzetükben borul fel a rend. Vajda Zoltán, a Vörös Őrség főparancsnoka ezért a Hadügyi Népbiztossághoz továbbította az ellen­forradalmi akciók terjedéséről szóló jelentéseket, maga pedig Kecskemétre utazott. 310 A Hadügyi Népbiztosság június 20-án közölte a Vörös őrség Országos Főparancsnokságával, hogy katonai potenciálja neki sincs, ugyan­akkor javasolta, hogy forduljanak a IV. Hadtesthez vagy egyenesen a Had­seregfőparancsnoksághoz. Az átiratok ezután a Haubrich-hadtesthez kerül­tek. A IV. Hadtest kötelékébe tartozott akkor a 9. vörös vasas hadosztály, a Vörösőrhadosztály, a Hídfőhadosztály és a gyári munkásezredek. Mivel a hadtest feladata Budapest belrendjénekbiztosítása volt, az ellenforradalom leverésének ügyét Haubrich tisztjei is továbbították, immár a legfelsőbb katonai vezetéshez, a Vörös Hadsereg Főparancsnokságához. 311 A Hadsereg­főparancsnokság 20-án délelőtt tárgyalta meg az ügyet, s mivel tartalékokkal vagy a frontokról elvonható erőkkel Böhm sem rendelkezett, az ellenforra­dalom leverésével az eddig Budapest védelmére fenntartott IV. Hadtestet, a hadműveletek irányításával pedig Szamuely Tibort bízta meg. 312 Szamuely Tibor, a polgári radikális újságíróból lett kommunista március 309 TOGY. 182. old. 310 HIL. MT. V. 6. O. F. Karh. oszt, ir. 1919. jún. 21. 111/21. 85. lt-i j. 311 U. o. VHP. Hdm. ir. 1919. jún. 20. 50/13. 202. lt-i j. 312 Uo. VHP. Hadműveleti Napló. III. 05/3. 152. old. és uo. IV. Hdt. Hdm. ir. 1919. jún. 20. 88/4. 86. lt-i j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom