Bács-Kiskun megye múltjából 2. - A késői feudalizmus kora (Kecskemét, 1979)

GYETVAI PÉTER A tiszai korona-kerület újranépesedése a XVIII. században

ták meg. A föntebb ismertetett 1765. évi táblázat már szolgáltat adatokat a házzal nem rendelkező zsellérekről, de nem különíti el a saját házzal bíróknál a gazdákat és a házas zselléreket. Már későbbi időből való, s így ha nem is mutatja teljesen a kezdeti arányokat, mégis sokat szemléltet az 1828. évi országos összeírásnak az az összesített adata,

37 hogy a kerület 10 269 lakóházában összesen 11 085 család lakott, mégpedig: 4065 gazda, 6201 házas és 819 hazátlan zsellér. Űgy tűnik tehát, hogy a kerületben fönt kimutatott 4136 sessio még 1828-ban is annyira sértetlen, hogy azt 4065 gazda birtokolta. Többen tehát már nagyobb területeket szerezhettek meg; de többet kaptak a magyar nemességgel felruházott egykori határőrtisztek is, kik a gazdák közt — mint adómentesek — természetesen nem szerepelnek. Eszerint minden gazda-családra átlagosan 1,75 zsellér-család jutott, kiket kisegítőül alkalmaztak. Ezek után térjünk rá a 10 Tisza menti korona-kerületi helység újratelepítésének sajátos adataira. Ada A magyarok, vagy helyesebben: a római katolikus lakosok, Adára érkezésének újkori kezdőévéül a megyei és helyi történetírók 1760-at említik. A magyarok származási helyéül a Jászságot, Pest-, Heves-, Hont- és Nógrád vármegyéket jelölik meg ; a néhány tót (szlovák) család pedig — tájékoztatásuk szerint -—Bars- és Hont megyékből jött.

38 Azonban előbb is voltak már itt katolikusok. Az 1756. évi zentai egyházlátogatási okmány szerint akkor 15 római katolikus házaspár, s ezen belül 38 „gyónóképes" római katolikus hívő élt Adán.

39 Az akkori egyházi kimutatások ugyanis rendszerint a szentségek kiszolgáltatásának szemszögéből készültek és a híveket „gyónóképes" és „nem gyónóképes" megjelöléssel vették két csoportba. A „gyónóképesek" csoportjába eszerint kb. a 9—10 éves kortól felfelé sorolták a lakosságot. A kalocsai érseki levéltár őrzi az 1762. november 28-án kiállított 27 oldalas egyház látogatási okmányt is az adai egyházról. Az okmány szerint az adai hívek lelki gondozását az érsek a szabadkai ferences rendházra bízta.

40 Általában jellemző volt, hogy nagyobb számú hívő 37 OL, N28. lilmtíir. B 18. —B 2«. sz. dobozok. 38 BBVm. Egyet. Mon. IT. 184. — BBVm. Évk. 1900. 95—101. — CSETBI 1936. 23. — Iványi Helynévt. I. 2—4. URBÁN 1967. 54. 39 KATONA 1800. I. 91. — KÉL. Zenta. Vis. Can. 1756. 66. kérdés. 40 KÉL. Vis. Can. Ada. 1762.