Dokumentumok a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem történetéből I. 1948-1956 - A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Levéltárának kiadványai 3. (Budapest, 1998)

Dokumentumok (Forrásközlés)

hallgassa végig a gyűlést és utána számoljon be az újságban, vagy a rádióban és esetleg ott kommentálja az elhangzottakat. Hogy mégis az ellenkezőjét teszem és szót kértem, annak - meg kell mondanom - a felháborodás az oka. Kérdezem az elvtársat, aki Csepelről jött és aki természetesen rokonszenvemet éppen azért, mert Csepelről jött, éppúgy élvezi, mint az önökét, ahogy a tapsból kiderült, nem tud-e arról, hogy a Martin ifjúsági parlamentben egyetlen felszólalásban sem hangzott el, hogy ne politizáljunk, ezzel szemben elhangzott például az a követelés, hogy Nagy Imre elvtárs kapjon helyet az ország és a párt politikai vezetésében. /Taps./ Elhangzott az a követelés, hogy a Farkas-ügyet a szocialista igazságszolgáltatás követelményei szerint teljes mélységben és felelősséggel tárják fel dolgozó népünk és pártunk okulására, a további teendők teljessé tételére. Itt van egy elvtársnő, újságíró kolléga, aki késő este jött vissza a rádióhoz, hogy tudósítást Írjon a Martin ifjúsági parlamentről. Tudósításában csupa politikai kérdés szerepel, amelyet a csepeli munkás és műszaki fiatalok felvetettek. Megkérdeztem kollégámtól, milyen választ kaptak a fiatalok. Azt válaszolta: Sajnos, nem volt időm megvárni a végét, mert muszáj volt visszajönnöm, hogy újságíró feladatomnak eleget tehessek, de úgy látszik, ennek az ifjúsági parlamentnek soha sem lesz vége, olyan szenvedéllyel politizálnak a fiatalok. / Éljenzés és taps./ Ezek után meglepett és őszintén szólva, némi indulattal töltött el az a megállapitás az elvtárs beszámolójában, hogy ne politizáljunk. Azt hiszem, éppen az ellenkezőről van szó: végre proletárpolitikát és ne sztálinista politikát folytassunk. /Éljenzés és taps./ Véleményem szerint nagyon helyes, hogy az elvtárs eljött ide, de helyes lett volna, ha előbb érdeklődik a különböző üzemrészek ifjúsági parlamentjében, hogy tulajdonképpen mi hangzott el és utána beszél a csepeli ifjúmunkások és a műszaki fiatalok nevében. Kérem, hogy ezt az elvtárs ne vegye személyes támadásnak és mégegyszer elnézésüket kérem, hogy hozzászóltam annak elle.nére, hogy csak vendég vagyok. Sásdi István: Elvtársak! Elnézést kérek, hogy én is elég indulatos vagyok, éppen az előbbi felszólalás miatt. Nem tagadtam és sohasem kivántam tagadni, hogy csepeli munkás vagyok. /Éljenzés és taps./ Nem tagadtam akkor sem, amikor a Közgazdasági Egyetemre kineveztek tanársegédnek. Továbbra is fenntartottam a kapcsolatot csepeli barátaimmal. Rokonaim, szüleim ott élnek, én is járok a csepeli munkások közé ás egészen más a csepeli munkások követeléseiről a véleményem, mint amit az elvtárs elmondott. Egy kicsit hivatalos ize volt az elvtárs hozzászólásának. /Éljenzés és taps./ Jogos volt annak a kérdésnek a felvetése, hogy milyen funkciót tölt be. Úgy látszik, az a hónap, amióta függetlenített DISz-titkár, elég volt ahhoz, hogy visszatérjen ahhoz a - sajnos 230