Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)

Tanulmányok - Fleisz János: A Szent László térről az Egyesülés teréig. Nagyvárad mai főtere mint a szimbólumok harcának fontos területe

Fleisz János: A Szent László tértől az Egyesülés teréig

127

IX. 6-án«. A zászló feliratos oldalán Szent László és Nagyvárad címere is látható. Az ellenkező oldalon Magyarország nagy címere van kihímezve. A másik emlékzászlót, a budapesti Krolupper vasúti fémárugyár munkásai adományozták, amin a felirat a következő volt: »így volt, így lesz. Hiszünk Magyarország feltámadásában. A Krolupper gyár alkalmazottai «.”40 (3. kép.)

A visszatérés ideje alatt egymást követték az események a Szent László téren, így 1941-ben végre zavartalanul, nagy lelkesedés közepette megtarthatták március 15. ünnepét, amelyet az Országzászló előtt szerveztek meg.41

1941 őszén a zászlódíszbe öltözött Nagyvárad ünnepélyesen fogadta a Szent László téren harctérről hazatért győzedelmes háziezredeit. Soós István polgármester meleg üdvözlő beszédére a huszárezred parancsnoka válaszolt.42

1942. május 3-10. között szervezték meg a Szent László-hetet, amely minden valószínűség szerint Nagyvárad történetének egyik legnagyobb szabású ünnepi rendezvénye volt. Az indítóokot több hiteles vagy konvencionális évforduló szolgáltatta, mint például a városalapító I. László király szentté avatásának 750 éves évfordulója. A csúcspontot az első nap jelentette, amikor a Szent Jobb az Aranyvonattal Nagyváradra érkezett, ennek egyik fő momentuma a város főterén játszódott.43

Időszakunkban lehetőség nyílt az addig tiltott vagy visszaszorított ünnepségek felelevenítésére, vagy újakkal való bővítésére. Az ünnepek főleg eleinte a közösség újbóli összetartozását és a magyar nemzeti identitás ismételt kifejezésének lehetőségét hozták magukkal. Az egymásra találás jegyében ezek közösen folytak az addig a határok által elszakított egész területen. Nagyváradon a közösségi akarat olyan markáns módon nyilvánult meg, hogy az eredmények hosszú évekig, sőt sok szempontból máig is irányadóak maradtak.

A tér teljes átalakítása 1943 tavaszán vetődött fel, de csak a tér általános kinézetében történtek módosítások, azzal a céllal, hogy kiiktassák a várostól idegen formaelemeket.

1944-ben rövid ideig német jelképek is gyakrabban megjelentek. A városban folyó harcok kisebb mértékben, de a teret is pusztították. 1944. október 12-13-án a Kossuth utca sarkán lévő egykori Czilllér ház elpusztult, és kiégett a Városháza is, amelyet később helyreállítottak, de a díszes torony nélkül. Ezen kívül a Kishidat is felrobbantották.

1944. október 12-én a szovjet csapatok a románok segítségével elfoglalták Nagyváradot, a román közigazgatást 1945 márciusában vezették végleg be.

40 Nagyvárad, 1940. december 10.

41 Nagyvárad, 1941. március 17.

42 Magyar Lapok, 1941. november 20.

43 Ld. Hlatky 1942.