Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Fleisz János: A Szent László térről az Egyesülés teréig. Nagyvárad mai főtere mint a szimbólumok harcának fontos területe
Fleisz János: A Szent László tértől az Egyesülés teréig 119 A tér történetének második szakasza 1867-1918 A kiegyezés után közvetlenül a tér már központi szerepet játszott, de nem felelt meg a modem követelményeknek. 1869-ben még rosszul volt kövezve, szemetes volt, otromba sátrak és bódék éktelenítették. Emiatt a városvezetés a Kispiac sétatérré való átalakítását tervezte, sőt az állandó színházat is ide tervezték építeni.18 Ezekből persze nem sok valósult meg. A 19. század második részében az építkezés Nagyváradon is a romantikus építészet jegyében vett lendületet. A Szent László tér egyetlen épülete sem őrzi azonban ezt a rövidebb életű stílust, mivel a romantikus épületeket a századforduló után lebontották, és helyükre a mai markáns épületek kerültek. A 19. század utolsó harmadától elkezdődött a tér korszerűsödése. Általános rendezésére 1890-től került sor, kikövezték, de ugyanekkor aszfaltozták le a járdákat is.19 A tulajdonképpeni piac a tér tengelyében haladó út két oldalán helyezkedett el. Néhol sátrak felhúzását is engedélyezték, de a piaci árusok, ahogy a korabeli képeslapokon is jól látható, a portékájukat a földre leterített ponyvára helyezték.20 A közvilágítást is fejlesztették. 1873. november 18-án este kigyúltak a rég várt fények a városban. A gázlámpák ünnepélyes felgyújtása a Kispiacon kezdődött el. Az első lángot Lukács György polgármester gyújtotta meg, de különböző címerek és feliratok voltak előkészítve, melyeket a felgyújtáskor az ünnepélyesség emelésére szántak; többek közt a magyar címert, az „Éljen a haza!”, valamint az „Éljen a nemzet!” feliratokat állították össze a gázlángokból.21 1904 januárjától megindult a rendszeres villanyvilágítás is. A tér korszerűsödéséhez hozzájárult az 1893 augusztusában átadott Szent László téri Vashíd, amelyen már megfelelő forgalom alakulhatott ki. A közlekedés gyorsan haladt, 1900 őszén megjelentek a téren az első automobilok, 1906- ban a villamosközlekedés is elindult, 1909 augusztusában az első autóbusz, amely a Szent László térről indult a Félix-fíirdőbe, 1913 augusztusában pedig hat gépkocsival megkezdte működését a váradi (bérautó) taxivállalat. Az építkezés is fellendült. 1874-ben építették a Kossuth utca Sas palotával szembeni oldalán a Sebes-Körös partjáig terjedő épületet, a Dunkel-féle házat, amelynek földszintjét végig üzletek foglalták el. 1911-ben Czillér Imre vette meg, és korszerű üzletet nyitott benne. 1875-ben új szárnnyal bővítették a görögkatolikus püspöki palotát. A Holdas templom mellett új parókiát és isko18 Fleisz 1996. 88. p. 19 Lakos 1904. 289. p. 20 Péter I. 2016. 62. p. 21 Nagyvárad, 1873. november 19.
