Varga László - Lugosi András (szerk.): URBS. Magyar Várostörténeti Évkönyv XIV. - URBS 14. (Budapest, 2020)
Tanulmányok - Fleisz János: A Szent László térről az Egyesülés teréig. Nagyvárad mai főtere mint a szimbólumok harcának fontos területe
FLEISZ JÁNOS A SZENT LÁSZLÓ TÉRTŐL AZ EGYESÜLÉS TERÉIG Nagyvárad mai főtere mint a szimbólumok harcának fontos területe Tanulmányunk az egykor Kispiac térként létrejövő, majd hosszú ideig Szent László tér néven ismert, jelenleg Piata Unirii (Egyesülés térnek) hívott nagyváradi főtér története által igyekszik bemutatni a város szüntelen átalakulását és a szimbólumok harcának szakaszait. Nagyvárad mint püspöki város jelenik meg a történelemben, kezdeteit az I. (Szent) László által Váradon 1082-ben létrehozott monostorhoz és az 1092-ben Biharról Váradra áthelyezett püspökséghez köthetjük. A város az idők során többször is szinte elpusztult, de mindig újjászületett. Nagyvárad történelmi városrészei közül az egyik legfiatalabb, mint a neve is mutatja, éppen az az Újváros volt, amely 1692 után jött létre a vártól nyugatra. Itt alakult ki később a város mai főtere, amely kezdeteitől napjainkig hűen tükrözi a sokféle változást, a különböző törekvéseket. Eleinte az egyházi kultuszok voltak pregnánsak, amelyek lassanként átpolitizálódtak. 1867-ig lényegében nem beszélhetünk modem nemzetépítő politikáról, de az évszázad vége felé a szimbolikus politika is tömegesedik, az állam pedig monopolizálja az emlékezetpolitikát.1 A 20. század elején a magyar nemzetépítő törekvések teljes kibontakozásával a folyamat tovább halad, kialakítva a jellegzetesen magyar etnikai arculatot. Az I. világháborút követő hatalomváltás a román nemzetépítés számára biztosított kedvező körülményeket, a magyar visszaszorult, viszont a visszatérés bő négy éve alatt a folyamat irányt váltott. Az újabb impériumváltozás ismét fordulatot hozott, és ez 1989-ig állandó maradt, de a kommunista diktatúra bukásával a magyar nemzetépítés feltételei javultak, ami új kihívás elé állította a román törekvéseket. Az utóbbi évtizedekben már két markáns nemzetépítő törekvés került szembe egymással. A szimbolikus térben mindkettő kiterjedt a város egész területére, de a legjobban a belvárosban jelentkezett, ennek hű megjelenítője a város mai főtere. 1 A kérdéskör általános elméleti megközelítéséhez ld. Gyáni 2016, Szívós 2014, Varga 2017. * Urbs. Magyar Várostörténeti Évkönyv xiv. 2019. 115-141. p.
