Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 8. (Budapest, 2013)
Királyi, fejedelmi jelenlét – városi élet a középkori és a kora újkori Erdélyben - Szabó András Péter: Beszterce város és az erdélyi fejedelmi udvar látogatásai
152 Királyi, fejedelmi jelenlét Bár a fejedelem felháborodott, szankciókkal fenyegető válaszában megígérte, hogy elkerüli a szász metropoliszt, ám végül mégis megérkezett Brassóba, igaz, emberei egy részét egyesek a kapurácsot leengedve megkísérelték kizárni.97 Az incidens miatt a fejedelem a várost az 1637. március 1-én kezdődő medgyesi törvényszak elé idézte, a fejedelmi tábla pedig komoly pénzbüntetéssel sújtotta. Úgy tűnik, hogy a brassóiak igen szigorú kötelezvényt kellett kiállítsanak Rákóczinak (amely sajnos nem maradt fenn), és erre hosszú tárgyalás után 1637. december 14-én tették le a többi városból is ismer fejenkénti esküt.98 A legtovább Szeben állt ellen a nyomásnak, végül 1638 májusában a gyulafehérvári országgyűlésen ők is kénytelenek voltak alázatos megfogalmazású reverzálist adni, és annak betartására esküt tenni. Itt az irat szövegét is ismerjük: háború esetén a város vállalja nem csak a fejedelem és teljes kísérete, de a menedékért folyamodó nemesek befogadását is.99 Az 1638. évi ígéretet peton hívott, hanem magok főbírája és tanácsbeli becsületes atyjokfia által maga invitáltatott hűségtek, és mi is úgy indultunk, mint igaz híveinkhez. Egy fejedelem egyedül nem járhat az mint ezt magok tudják, de most mi annyimagunkkal sem vagyunk, mint másszor odamentünk...” Uo. No. 1973. 97 Georg Krausnál röviden: KRAUS 2008. 188. p. Egy ismeretlen brassói krónikásnál (1631- 1660) bővebben. TRAUSCHENFELS 1860. 335-336. p. Kraus leírása szerint a brassóiak a fejedelem belépése után eresztették le váratlanul a kapurácsot, míg a másik forrásban azt találjuk, hogy a rács közvetlenül a fejedelmi szán előtt ereszkedett le. A két forrás nem mond feltétlenül ellent egymásnak, Rákóczi valószínűleg nem a szánon ült, a rettegő polgárok nem őt, hanem kíséretét akarták kizárni. (Kemény János tanácsúr is kint rekedt.) A rácsot végül szinte azonnal újra felhúzták. A brassói krónikás leírása alapján a fejedelem február 14-én este érkezett meg a városba, és végül másnap távozott. Egy, az elbeszélő forrást igazoló keltezés: 1637. február 15. Brassó. 1. Rákóczi György nagyercsei Toldalaghi Mihálynak. BEKE-BARABÁS 1888. 345-346. p. 98 1637. december 17. Szásztyúkos. Márkusfalvi Márton fejedelmi titkár I. Rákóczi Györgynek. MNL OL E 190. Levelezés 9. dob. No. 2064. Kiadása. EOE X. 131-133. p. - A titkár levelében contractusról, tehát szerződésről beszél, a brassói krónikásnál azonban erős re- verzális (Revers) szerepel. Márkusfalvi alighanem félrevezetőén fogalmaz, és ugyanarról a kötelezvény formájú, a fejedelemnek egyoldalúan jogokat biztosító oklevélről beszélnek. Kemény János rövid megjegyzése is erre utalhat: „Az brassaiakat igen megvexálá és némely jószágokat élvévé, s csuda reversalisokkal való contractust csinála.” KEMÉNY 1980. 189. p. Ugyanakkor valószínű, hogy a törcsvári uradalom kapcsán valóban született egy külön szerződés is. A krónika leírása alapján úgy tűnik, hogy a reverzális békeidőben is bármikor lehetővé tette a fejedelem és teljes kísérete bevonulását, az 1638. évi szebeni kötelezvénynél is szigorúbb volt. TRAUSCHENFELS 1860. 336. p. 99 Kiadása: EOE X. 150-151. p. (A Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltárában őrzött példányok alapján: MNL OL F 9. Miscellanea. Cista 3. Fase. 5. Nr. 22. és 37., illetve Cist. 1. Fase. 6. Nr. 4.)
