Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - G. Etényi Nóra: Gazdasági és államelméleti szempontok a 17. századi német nyelvű magyar vonatkozású városleírásokban
314 Folyamatosság és újjászületés rint a megsokasodott magyar hírek miatt nagy az igény az új kiadványra, ezért újdonságként Wilhelm Dilich 17. század elején készített magyar városképeit21 is beillesztették a már 500 oldalasra bővült kiadványba. A Zeiller-kötet új ulmi kiadásával párhuzamosan egy lipcsei változat is készült. Bár a városok szerinti bemutatással kevésbé áttekinthető az események ok-okozati összefüggése, de ebben a formában a városi olvasóközönség városközpontú gondolkodásmódja és elvárásrendszere jobban érvényesült a Magyar Királyságról készült aktuális politikai és katonai krízisekhez kapcsolódó német kiadványokban.22 A korban igen rangos, félévente közzétett kiadvány, a Diarium Europaeum kronologikus rendben tárgyalta a hadi és politikai színterek eseményeit és döntéseit, de az 1664. év második félévében kiadott 11. kötet magyar városok látképével hozta közelebb a befogadó közönséghez a Német-római Birodalom számára gazdaságilag és politikailag egyre fontosabb színteret. Martin Meyer művében - mely Wilhelm Seriin frankfurti kiadványaként jelent meg - nemcsak Érsekújvár, Kanizsa, Léva ostromáról tettek közzé metszetet, hanem a birodalmi segélycsapatok egyik jelentős gyülekezési helyszíneként Pozsonyról, a dunai hajózás miatt kulcsfontosságú Esztergomról, de még a stratégiailag fontos Székesfehérvárról, Veszprémről, Tatáról is, amit külön nem is indokoltak a szövegben. Nemcsak a védelmi szempontok érvényesültek, nemcsak fontos várakról és erődökről jelentek meg érdemi információkat tartalmazó leírások, hanem a politikai és gazdasági központokról is.23 1663 októberében a portyázó török és tatár seregek Pozsonyt is veszélyeztették, így a Joseph Priami hadmérnök és főkapitány által készített erődítési tervekről és munkálatokról is jelent meg metszettel illusztrált leírás. Egy nürnbergi röplapon Pozsonyról prosperáló városként közöltek Lucas Schnitzer által készített színvonalas metszetet és részletes beszámolót.24 A nürnbergi röplap az útikönyvek szempontrendszere szerint25 részletesen elemezte a város nevének eredetét, a település kedvező földrajzi adottságait, jó közlekedési viszonyait, hajóhídját, kisebb hegyeinek köszönhető jó levegőjét és finom borait, fával való ellátottságát, szép épített környezetét, három nagyobb, 21 DILICH, WILHELM: Ungarische Chronica, Darinnen ordentliche, eigentliche und kurtze beschreibung des Ober unnd Nieder Ungarn... Gedruckt zu Cassel, durch Wilhelm Wessel, 1600. Rózsa 1996.; SZALAI 2006. 22 WELKE 2004.; SCHILLING 1998. 112-141. p.; ROECK 1991. 62.; BESING 1999. 94100. p. 23 BESING 1999. 94-100.p.; BEHRINGER-ROECK 1999. 24 „Eigentlicher Grundriss des Statt und Königlichen Residenz-Schloss Pressburg”, Recht eigentlicher Abriss der Königlichen Haubt- und Residentz-Stadt, Pressburg” MNM TKCS 53.982. MIELKE (comp.) - FALK (ed.) 1999. 85., 86. p.; PAAS 2007. 108. p.; SZALAI 1663/1. 14. tábla 25 KOVÁCS 1988. 93-200. p.
