Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - Szirtes Zsófia: "Ipsum populi eligant, qui melius videbitur expedire". Szász János szebeni királybíró választásának várospolitikai kérdései
Szirtes Zsófia: „Ipsum populi eligant, qui melius videbitur expedire.” 489 Szeben az első kérdésre adott válaszában Rabutinnek írt felterjesztéséhez hasonlóan a szebeni nép választási jogát hangsúlyozta és a Gubernium 1697. november 3-i leiratát, amelyből nyilvánvaló, hogy akkor még a főkormányszék sem vitatta Szeben kizárólagos jogát e kérdésben. Ha valaki ellenzi, hogy ők válasszák királybírájukat, készek meghallgatni érveiket és felelni azokra. Privilégiumuk szerint nem jelölnek, hanem választanak, méghozzá egy alkalmas személyt - itt ismét az Andreanumra, valamint egy másik kiváltságlevélre hivatkoznak. A fejedelmi korban e méltóság betöltésének módja homályos volt, ami visszaélésekre adott módot. Amennyiben a jelenlegi uralkodó a többi főhivatalhoz hasonlóan két vagy három személy jelölését kéri, készek ezt megtenni. Remélik azonban, hogy Őfelsége visszaállítja az Árpád-házi királyok által privilégiumba foglalt választást.86 A Gubernium négy pontos kérdéssorát tovább vizsgálva szembetűnik, hogy az 1697-ben induló, kizárólag a királybíró választásának és megerősítésének módját érintő vita a szebeni főtisztek jogkörének kérdéskörével egészült ki. Az 1698. április 12-i dekrétumnak a szebeni királybíró és polgármester jurisdictiójának vizsgálatára irányuló utasítása nem meglepő, ha tekintetbe vesszük, hogy a kiterjedt bécsi kapcsolatokkal rendelkező Johann Zabanius polgármester 1697. október 12. óta a „substitutus judex regius” címet is viselte, s személyében egyesülni látszott a két szebeni főhivatal.87 De a Valentin Franck által a szebeni polgármesterre és királybíróra alkalmazott „duumvirátus” megnevezés, valamint az 1698. évi szebeni statútumok is a két tisztség egyenrangúságának szemléletét sugározták. Mindezeket figyelembe véve nem meglepő, hogy a Gubernium az egyes szász törvényhatóságok tájékoztatását és véleményét kérte e kérdésben. Amint látni fogjuk, a Gubernium által lefolytatott vizsgálat során elsősorban a szebeni főtiszteknek az egész natióra kiterjedő joghatóságának kérdése az, ami ellenkezést vált ki egyes szász törvényhatóságokban. Bár I. Lipót 1698. április 12-i dekrétumában Jurisdictio” szerepelt, a Gubernium a lefolytatott vizsgálat során a szebeni tiszteknek nemcsak törvénykezési, hanem a szászság egészét érintő politikai és gazdasági hatáskörére is rákérdezett. Anélkül, hogy a harmadik és negyedik kérdésre adott válaszok részletes elemzésébe bocsátkoznánk, összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a Szebentől és a hét széktől elkülönülő Brassó, Beszterce és Medgyes szabad királyi váro86 Szeben opiniója, 1698. augusztus 6. Uo. 87 ZIMMERMANN 1884. A szebeni polgármester felemelkedése a királybírói hivatalba szokványosnak tekinthető és e két méltóság ideiglenesen egyszerre történő betöltésére nem egy történelmi példa hozható fel. Vö. SEIVERT 1782.; SE1VERT 1783.
