Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 7. (Budapest, 2012)
Folyamatosság és újjászületés : városfejlődés a felszabaduló hódoltsági területeken - H. Németh István: Várospolitika új utakon. Az abszolutista jellegű várospolitika jellemzői a Magyar Királyságban a 17–18. század fordulóján
H. Németh István: Várospolitika új utakon... 295 az állam - saját érdekeit szem előtt tartva - szakszerűbb, modernebb gazdaságirányítást, gazdálkodást igyekezett meghonosítani az általa ellenőrzés alatt tartott városokban. Miután a felsőbb hatóságok (kamarák, helytartótanács, kancellária) számára az összehasonlítás is fontos volt, ezért ez a folyamat egyben a városi gazdálkodás, számvitel szabványosításával is járt. A 17. század végén kiadott utasítások gazdasági ellenőrzésre vonatkozó tartalma éppen ezért mindig fontos részét alkotta a kiküldött biztosok munkájának. A városok gazdasági állapotáról és a gazdálkodás irányításáról a biztosnak kimerítően részletes jelentést kellett nyújtania, és ellenőriznie kellett minden számadást.24 A számadások központi ellenőrzésére ezen túl a 18. század első évtizedeitől kezdve szinte évtizedenként újabb és újabb akciót kezdeményezett a kamara és a kancellária, illetve - létrehozásától kezdve - a helytartótanács tagjai közül kiválasztott bizottság.25 Az állandó bizottság felállításáról 1733-ban döntöttek, de az egyes városokról benyújtott jelentéseket már korábban is e három hivatal tisztviselői értékelték. Ezt megelőzően a kiküldött biztosok állapították meg, hogy a városnak mely területeken kell megváltoztatnia gazdálkodását, illetve az ehhez kapcsolódó ügyintézést. A 18. században ez még jobban összefonódott a hivatalok munkájával, és egyrészt egységes rend alapján igyekeztek a városi számadásokat bekérni és azokat felülvizsgálni, másrészt a kamarai biztos intézkedéseit még inkább kombinálták a központi hivatalok intézkedéseivel. A városi gazdálkodás ekkor megkezdett általános felülvizsgálata csak nagyon lassan haladhatott, a városok nagy része képtelen volt hiánytalanul benyújtania számadásait. Az állandó városi vegyes bizottság létrejöttével egyidejűleg ( 1733) a bécsi udvar arra törekedett, hogy a városok gazdálkodása átlátható legyen. A normatív jellegű várospolitika bevezetése érdekében a városok felülvizsgálata is úgy történt, hogy egységes kérdőív alapján kellett a városok helyzetét, gazdálkodását és igazgatási helyzetét felülvizsgálni. Mindezek együttesen azt a célt szolgálták, hogy a várospolitika addig eseti jellegű intézése még hivatal- szerübb, a modem államigazgatási alapelvekhez igazodó módon történjen meg, és így az állam számára oly fontos adóbevételek is jóval felmérhetőbbekké és tervezhetőbbekké váljanak. A városi bizottság valóban a kiadott norma szerint vizsgálta felül az összegyűjtött számadásokat, és értékelte a városok gazdálkodását. Az így elvégzett vizsgálat során összehasonlíthatókká váltak a városok, illetve a városi gazdálkodás azon pontjai, amelyeken az Udvari Kamara utasí24 HKAHFURN 232. 1671. január föl. 105-108. 1671. január 16.; MMBBr, Spisy Fasc. 291. Nr. 25. Körmöcbánya, 1672. január 20.; AHMBr, Spis. mat. Lad. 35. Nr. 146/a. 1675. június 19., Nr. 146/b. 1675. július 15., Nr. 146/c. 1675. szeptember 27. 25 MOL E 23 (Litt. cam. Seep.) 1716. november 4., 1717. október 13., ill. FELHŐ-VÖRÖS 1961. 19-23., 157-158. p.; NAGY 1971.91-92. p.; PAUL1NYI 1963. 34-35. p.
