Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 5. (Budapest, 2010)
Hatalom és város – Budapest példáján - Kocsis János Balázs: Döntéshozatali mechanizmus a fővárosban az 1960-as és az 1970-es években
Kocsis János Balázs: Döntéshozatali mechanizmus a fővárosban... 383 a párt budapesti bizottságával együtt dolgozta ki, maga a VB csak felügyelte a folyamatot. Az ÁRT-t a felsőbb állami és pártszervek hagyták végül jóvá. Mindezen túl - a város jelentőségére való tekintettel - mind a központi államigazgatás, mind a központi pártszervek meghatározó szerepet játszottak a várospolitika napi kialakításában. A városépítési döntésekben az Országos Tervhivatal volt a végső fórum, amely meghatározta, milyen beruházásra mennyi forrás áll rendelkezésre, így szava perdöntő volt. A különböző szervek közötti viszony egy-egy kérdésben (vagy néha általánosságban is) feszült volt. A városfejlesztés irányait a megelőző időszakokban kialakult módszertan alapján továbbra is az általános és a részletes rendezési tervek rögzítették (ÁRT illetve RRT); ezek kidolgozása a Fővárosi Tanács, illetve az RRT-k esetében a kerületi tanácsok feladata volt. A város vezetése 1950 és 1985 között22 A főváros operatív vezetését a tanácsrendszer idején a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága végezte, itt zajlottak érdemi szakmai viták. A végrehajtó bizottságot a vizsgált időszakban 1958-ig Pongrácz Kálmán irányította. Az őt váltó és a bizottságot 1963-ig vezető Veres József fő célja a nagyméretű állami lakótelep-építkezések elősegítése volt. Utóda, az 1970-ig VB-elnök Sarlós István már sokkal fogékonyabb volt urbanisztikai kérdésekre, elnöksége alatt számos építési, engedélyezési szabályozás készült el, és átdolgozták az ÁRT-t. 1971 -tői következett Szépvölgyi Zoltán hosszú VB-elnöksége, ami a vizsgált időszak végéig, 1987-ig tartott. 22 A városvezetés ábrázolásában Preisich Gábor Városépítési hatóságok, tervezőszervezetek és tevékenységük című írására támaszkodom (PREISICH 1998. 27-53. p.).
