Urbs - Magyar várostörténeti évkönyv 4. (Budapest, 2009)
Térhasználat, térszemlélet - Majorossy Judit: A polgári térhasználat elemei a késő-középkori Pozsonyban
MAJOROSSY JUDIT A POLGÁRI TÉRHASZNÁLAT ELEMEI A KÉSŐ-KÖZÉPKORI POZSONYBAN A városi térhasználat, az ünnepi felvonulások és társadalmi események különbözőképpen megnyilvánuló formái mögött számos társadalmi összetevőt kell keresnünk. E formák egyben szimbólumok is, amelyek mögött a tér elemeinek gyakorlati vagy éppen ideologikus használata rejlik. Jelentéshordozóként a társadalmi kapcsolatrendszerek, társadalmi hálók szövevényének szélesebb mezejét ölelik fel, és ezáltal a hatalmi viszonyrendszerek fontos részét képezik. A hatalom rítusainak kereteit, illetve színtereit vizsgálva, amelyekre a források általában nagyobb eséllyel utalnak, közelebb kerülhetünk egy adott város általánosságban vett polgári térhasználatának leírásához is.1 Ha egy adott társadalmi csoport által elfoglalt városi teret különböző - akár közvetett - módszerekkel meg tudunk határozni, ezáltal a rendszerint hiányos források ellenére is többet tudunk mondani az adott társadalmi csoportnak a közösségben betöltött szerepéről. Minden városi térben zajló esemény önmagában egyedi, az adott városi közösségre jellemző sajátosságokkal bír, legyen annak topográfiai vagy szociográfiai háttere. Ugyanakkor a város terében általában, vagy egy szertartás, illetve valamely társadalmi esemény résztvevőiként megjelenő polgárok nem alkotnak homogén egységet: egyénekből tevődnek össze, akiknek térfogalma, térhasználata és a térben elfoglalt helye saját, személyes körülményeik függvénye, amelyet mások térszemlélete és a kölcsönhatás dinamizmusa módosít és szervez kisebb társadalmi csoportokká.2 Az ilyen egyedi vonásokkal leírható városi térhasználat és térszemlélet számos, egymással több ponton összefonódó eleme közül három nagyobb témakört szeretnék jelen rövid tanulmány keretei között szükségszerűen csupán érinteni, mivel ezek mindegyike egy-egy jóval szerteágazóbb problémakört és kutatást takar. Mivel a középkori polgárok számára a plébánia jelentős csoportszervező tényező, az első kérdés Pozsony három plébániájának nagysága mind területi kiterjedését, mind pedig a plébániához tartozó hívek hozzávetőleges számát tekintve.3 Ezt követően, részben azonban még ehhez a témához kapcsolódva, az egyházi intézmények helyét vizsgálom a polgá1 Ezzel kapcsolatban ld. például ARNADE 1996., LÖTHER 1999., vagy Hanawalt 2000. A tér- használat és térszemlélet kutatástörténeétbe jelen Novák Veronika e kötetben megjelent szakirodalmi áttekintése, illetve korábban NOVÁK 2008. 138-150. p. nyújt részletes betekintést. 2 SWEETINBURGH 2006. 165-167. p. 3 A városi plébániák problematikájával részletesebben Kubinyi András foglalkozott. Egyebek között ld. KUBINYI 1991/1999. Ám átfogó elemzéseiben nem tért ki a plébániák nagyságára, illetve térbeliségére. PUrbs. magyar várostörténeti évkönyv ív. 2009.73-97.
